Koronavírus – Mire kötelezhetők az egészségügyi dolgozók?

2020-04-23 09:20:00 FORRÁS: Orvosok Lapja

Szerző: Zeller Judit

Orvosoklapja - Jogos kérdések

Milyen szabályok irányadók most az egészségügyi munkára?
Nem változott, hogy továbbra is hatályos az egészségügyi törvény, (1) ennek csak néhány szabálya tekintetében (például dolgozók kirendelése, eszközök biztosítása) vannak eltérések. Szintén irányadó továbbra is A munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény, Mt.). Itt fontos megjegyezni, hogy a kormány egyik veszélyhelyzeti rendelete szerint munkáltató és munkavállaló közös megállapodással az Mt. összes előírásától eltérhet. Érdemes ezért figyelni arra, hogy dolgozóként pontosan mit írunk alá. Egy dokumentum aláírása ugyanis egyértelműen beleegyezést, vagyis közös megállapodást jelent! (2)
Az egészségügyi törvény szerint jelenleg egészségügyi válsághelyzet van, ez különleges jogrend bevezetésekor (ilyen a mostani veszélyhelyzet) automatikusan életbe lép. Ilyenkor az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra vonatkozó speciális rendelkezéseket kell alkalmazni. (3) Ide tartozik az egészségügyi válsághelyzeti ellátásról szóló, 521/2013. (XII. 30.) számú kormányrendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) is. Veszélyhelyzet idején a kormány ideiglenes polgári védelmi szolgálatot is elrendelhet, ennek szabályait a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló, 2011. évi CXXVIII. törvény részletezi (a továbbiakban: katasztrófavédelmi törvény).
Végül szem előtt kell tartani, hogy a kormány a veszélyhelyzetben gyakorlatilag átmenetileg bármely jogszabályt felülírhatja. Bevezethet az előbb említett törvényektől és rendeletektől eltérő szabályokat is.

Hogyan vonható be az egészségügyi dolgozó a válsághelyzeti ellátásba?
A legfontosabb kérdés, hogy mi történhet az egészségügyi dolgozóval ebben a rendkívüli helyzetben, milyen pluszkötelezettségei, terhei vannak. Egészségügyi válsághelyzetben az egészségügyi dolgozót kirendelhetik, vagyis kötelezhetik arra, hogy a válsághelyzet felszámolásában részt vevő egészségügyi intézményben vegye fel a munkát. 4 A kirendelés vonatkozhat konkrét személyekre vagy adott számú, adott képzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozóra. (5) Utóbbi esetben a küldő intézmény vezetője fogja kijelölni, hogy pontosan kit rendelnek ki.
Néhányan – személyes, illetve családi helyzetükre tekintettel – mentesülnek a kirendelés lehetősége alól. Nem rendelhető ki a dolgozó
- várandósságának megállapításától a gyermeke hároméves koráig, (6)                                                                                                     -ha 16 év alatti gyereket egyedül nevel,
- ha hozzátartozójának tartós, személyes gondozását végzi,
- ha legalább 50%-os egészségkárosodása van,
- ha az Országos Mentőszolgálat olyan szervezeti egységénél dolgozik, amely maga is a válsághelyzet felszámolását végzi. (7)
Ők akkor is védelmet élveznek, ha a kórházi vezető jelöli ki, hogy kit küld a kirendelésre. Sajnos a kormányrendelet nem ad külön védelmet a „két egészségügyi dolgozós” családoknak, ahol három év feletti gyerekek vannak. Önmagában az, hogy mindketten egészségügyi dolgozók, nem jelent mentességet a kirendelés alól. Lehetőség van arra is, hogy tanulókat, hallgatókat is kirendeljenek, ez azonban csak az ő beleegyezésükkel történhet. (8)
A kirendelésnek nincs maximális időtartama, addig tart, amíg a fogadó intézményben szükség van a dolgozókra. (9) Ez alól kivételek a tanulók, hallgatók: ők legfeljebb két hónapra rendelhetők ki. (10) Ami a kirendelés helyét illeti, földrajzi korlátozás sincs. Ha valakinek lakóhelyétől távol kell dolgoznia, akkor a szállításáról és elszállásolásáról a fogadó kórház vagy az ún. megyei védelmi bizottság gondoskodik. (11)
A munkaidő kirendelés esetén is korlátos: legfeljebb napi 12 óra lehet. Az egyéb munkaidő-beosztási kérdésekre és a pihenőidőre is az általános szabályok irányadók.                                                                                                                                                               A kirendelés alatt a dolgozó munkáltatója nem változik, a kirendelés teljesítésével igényelhető bérét azonban a központi költségvetés állja. Ez a magánegészségügyi szolgáltatók esetében is igaz.

Kirendelés kontra áthelyezés
Sok kórházban, klinikán hoztak létre speciális COVID-osztályt, amelyet az intézmény dolgozóival töltenek fel. Fontos tudni, hogy az ilyen osztályokra való nem jelent kirendelést. Ilyenkor tehát nem védik a dolgozót az előbb felsorolt kimentési okok. Említést érdemel viszont, hogy ha a dolgozó szerződésében munkahelyként kifejezetten meg van jelölve valamelyik intézményi egység, akkor a másikban való foglalkoztatás munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatást jelent. (12) Az ilyen foglalkoztatás évente összesen maximum 44 munkanap vagy 352 óra lehet. (13) Ha a szerződésben az összes intézményi telephely meg van jelölve, akkor még az említett időkorlátok sem érvényesek, gyakorlatilag bármelyik egységben és bármennyi ideig lehet a dolgozót foglalkoztatni.

Az egészségügyi dolgozóknak biztosítandó védelem
A biztonságos munkavégzés feltételeit járvány esetén is – sőt ilyenkor különösen – biztosítani kell a dolgozó számára. Nincs szabály, amely előírná, hogy minden dolgozónak maszkot kell viselnie. Az egészségügyi dolgozók azonban fokozottan ki vannak téve a fertőződés kockázatának, a biztonságos munkavégzés feltételeit pedig éppen a munkáltatónak kell biztosítania. (14) Ha a védőfelszerelés indokolt – márpedig álláspontunk szerint indokolt –, akkor a dolgozónak nemcsak joga, hanem kötelessége ebben végezni a munkát. Ha kockára kell tennie az egészségét, akkor az személyiségijogait is sérti. Álláspontunk szerint ezért jogellenes munkáltatói utasítás, ha a munkáltató például
leveteti a szájmaszkot a dolgozóival. A munkavállaló pedig megtagadhatja a jogellenes utasítás teljesítését. (15)
Előfordulhat, hogy olyan sok eszközre van szükség egyszerre, hogy kifogynak az adott intézmény készletei. Ilyenkor az eszközöket az ún. Állami Egészségügyi Tartalékból kell biztosítani. (16) Ezt tartalékot az ÁEEK kezeli. Ha tehát a munkáltató kifogy a készletekből, akkor bizony az államon lehet ezt számonkérni.                                                                                                                                                            Ha esetleg polgári védelmi kötelezettséget írnak elő – lásd alább –, még ez a kötelezettség is megtagadható, ha az érintett a saját vagy mások egészségét közvetlen és súlyos veszélynek tenné ki. (17)


Mi jöhet még?
Ha a járvány súlyosbodik, az egészségügyi dolgozókat ideiglenes polgári védelmi szolgálatra is. Az ideiglenes polgári védelmi szolgálat legfeljebb 15 napig tarthat, de többször is elrendelhető. Néhányan mentesülnek a polgári védelmi kötelezettség alól is. Ilyen az, aki
- akik elérte a nyugdíjkorhatárt,
- terhes,
- hatévesnél fiatalabb gyermeket nevelő anya,
- 14 évesnél fiatalabb gyermekét egyedül nevelő,
- három vagy több 14 év alatti gyermeket nevel,
- állandó ápolásra szoruló egyenesági rokont vagy házastársat közös háztartásban egyedül gondoz.
Kivételes mentesítést kérhet az, akinek egyéni helyzete, családi vagy munkahelyi kötelezettsége olyan, hogy csak aránytalanul nagy személyes áldozat árán tudná teljesíteni a polgári szolgálatot.
A polgári védelmi szolgálat csak kivételesen tagadható meg: akkor, ha valaki a kötelezettség teljesítésével önmaga vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét közvetlen és súlyos veszélynek tenné ki. Álláspontunk szerint ilyen veszély az egészségre, ha a betegellátáshoz nem biztosítanak megfelelő védőfelszerelést. Minden más esetben bűncselekmény a megtagadás.

Rövid összefoglalónkban számos részletkérdést nem volt lehetőség megválaszolni. Ezekre a https://tasz.hu/koronavirus honlapon találnak választ!

 

1 Az egészségügyről szóló, 1997. évi CLIV. törvény (a lábjegyzetben a továbbiakban: Eütv.)
2 Munkajogi kérdésekről a https://tasz.hu/koronavirus oldalon található bővebb tájékoztató.
3 Eütv. 228. § (3) bekezdés, kormányrendelet 14. § (1) bekezdés
4 Eütv. 229. § (3) bekezdés és kormányrendelet 14. § (1) bekezdés
5 Kormányrendelet 14. § (4) bekezdés                                                                                                                                                    6 Ennél a pontnál jogosan merül fel a kérdés, hogy a mentesség férfiakra is vonatkozik-e. Álláspontunk szerint igen, hiszen egyébként hátrányos megkülönböztetést tartalmazna a rendelet. Véleményünk az, hogy amennyiben a „várandósság” kategóriája valakire értelmezhető, akkor várandósság alatt is védelmet élvez, ha ez valakire nem értelmezhető (mert például férfi, vagy örökbefogadott gyermeke van), akkor a három év alatti gyermek gondozása az irányadó.                                                                                                                                      7 Kormányrendelet 14. § (5) bekezdés
8 Kormányrendelet 18. § (1) bekezdés
9 Kormányrendelet 14. § (7) bekezdés
10 Kormányrendelet 18. § (1) bekezdés
11 Kormányrendelet 17. §
12 Mt. 53. §
13 Mt. 53. § (2) bekezdés                                                                                                                                                                        14 A munkavédelemről szóló, 1993. évi XCIII. törvény 2. § (2) bekezdés
15 Mt. 54. § (2) bekezdés
16 Eütv. 231. § (1) bekezdés
17 Katasztrófavédelmi törvény 55. § (4) bekezdés

Megtekintések száma: 586

Az egészségügyet érintő jogszabályok változását követő és értelmező rovat.

ESEMÉNYEK