A kardiológus esete az mRNS vakcinával – interjú dr. Szabó Gábor Tamással, a BioNTech kutatóorvosával

Szabó Gábor Tamás az Orvosok Lapjának adott interjújában azt is elmondta, továbbra is klinikusként tekint magára, csak most éppen kutatóorvosként dolgozik Németországban. 

Nemcsak a laikusok, hanem az orvosok is számos aggályt fogalmaztak meg az elmúlt időszakban az mRNS-vakcinákkal kapcsolatban. Van alapja a kételyeknek?

Azt gondolom, hogy a bizonytalanság alapja részben a megfelelő információk hiánya lehet. A legfőbb aggodalom, hogy a vakcina, mivel nukleinsavat tartalmaz, valamilyen úton integrálódhat a genomunkba. Ez persze nem így van. Az mRNS-alkalmazás legfőbb előnye, hogy az a citoplazmába jut be, a sejtmagba pedig sem közvetlenül, sem valamifele átalakulás után nem kerülhet be.  A fehérjeszintézist követően pedig kiszámítható időn belül lebomlik.  

Ön már megkapta a vakcinát?

A BioNTech a saját dolgozói számára egy program keretében biztosította az oltást, így én is megkaptam. Igen jó bizonyíték, hogy mindazok, akik a vakcina fejlesztésben részt vettek, igen nagy arányban beoltatták magukat. Köztük Karikó Katalin is, aki az Egyesült Államokban már 2020. december 18-án megkapta az oltást. 

Talán az okozza az idegenkedést, hogy egy új technológiáról van szó.

Az mRNS felfedezése, tehát 1961 óta sok próbálkozás történt a molekula gyógyászati technológiaként történő bevezetésére. Vakcinálásra egyébként már 1993-ban egy francia kutatásban megjelent. Ezenkívül évek óta alkalmazzák preklinikai vizsgálatokban, de I. és II. fázisú humán klinikai tanulmányokban is. Az indikációk között a különböző fertőző betegségek megelőzése mellett tumorterápia vagy éppen szöveti regeneráció és ritka genetikai hiánybetegségek is szerepelnek. A BioNTech és a Moderna két olyan cég, amelyek kutatásai kifejezetten az mRNS terápiás felhasználásra irányulnak. Ezek alapján a technológia valóban új, de így is több éves, több évtizedes kutatásról beszélhetünk.    

Ha ilyen régóta foglalkoznak a fejlesztéssel, miért csak most rukkoltak elő vele? 

Számos tényezőnek együttesen kellett elérhetőnek lennie, köztük az optimális mRNS-konstruktumnak vagy épp az mRNS szállítását végző lipid-nanopartikulumnak. Az évek alatt felhalmozott tudás gyors alkalmazását a világjárvány felgyorsította. A pandémia okozta krízis erős kényszert jelentett a gyógyszerkutatással foglalkozó vállalatok számára úgy a fejlesztések felgyorsítására, mind az együttműködések kialakítására. A vakcina hatékonyságának megítéléséhez szükséges vizsgálat gyors lezárásához pedig az a sajnálatos tény járult hozzá, hogy a világjárvány miatt rövid idő alatt nagyon magas megbetegedési számok voltak láthatók (és láthatók még ma is). Ezzel a vizsgálatban kitűzött végpontesemények igen hamar bekövetkeztek.    

Biztonságosabb az mRNS-vakcina, mint egy elölt vírust tartalmazó készítmény?

A fejlesztés szempontjából egészen biztosan, mivel nincs szükség a veszélyes vírus jelenlétére a laborban. A készítmények biztonságosságát viszont klinikai vizsgálatokban kell igazolni, ezek elérhetők, és azt gondolom, meggyőzők. A legfőbb kérdés a technológiák különbözősége miatti hatékonyságban és a specifikusságban rejlik, ezzel természetesen a biztonságossági profil is összefügg.  

A vakcina biztonságosságára és mellékhatásaira vonatkozó adatokat a klinikai vizsgálatot bemutató közlemény részletezi. Arra van-e magyarázat, hogy miért fordul elő statisztikailag nagyobb eséllyel mellékhatás a második oltást követően?

Valóban, ez már a klinikai vizsgálatban látható volt, hogy a második, ún. „boost” oltás után az oltási reakciók száma magasabb. Ez az immunrendszer működése miatt van. Mindazonáltal ezek az oltási szövődmények nem függnek közvetlenül össze a kialakult immunitás mértékével, tehát ha valaki pl. lázzal reagál, az nem jelenti azt, hogy jobb védettsége alakulhat ki.

Magyar tudás van a vakcinában?

A gyógyászati felhasználáshoz az mRNS immunogenitásának megértése és az ezt elkerülő módosítás kidolgozása Karikó Katalin érdeme. Ez a legmeghatározóbb pontja a fejlesztésnek, amihez, ha úgy tetszik, magyar tudás kellett. A Pennsylvaniai Egyetemen folytatott kutatásokban később részt vett Pardi Norbert is, ezek során sikerült elérni az mRNS megfelelő formulálását, valamint preklinikai tesztekben igazolni hatékony alkalmazhatóságát vakcinaként. Az új típusú koronavírus ellen alkalmazható oltás végül a BioNTEch cégnél készült el. Ehhez a technológia optimalizálása Katalin munkacsoportjában történt, ahol egy másik magyar kollégával, Boros Gáborral is dolgozom. Természetesen az oltóanyag fejlesztésében további sok száz kutató korábbi és aktuális munkája is benne van.    

A Pfizer/BioNTech vakcinájának alkalmazása óta sokan vetik fel a kérdést, hogy hány egységnyi oltóanyagot lehet kivenni egy-egy ampullából: ötöt, hatot vagy esetleg hetet. Ön tudja a választ?

A termék gyártása során figyelembe kell venni azon szempontokat is, amelyek a felhasználásnál fognak jelentkezni, pl. az alkalmazás során realizálódó veszteséget. Ennek megfelelően kell módosítani az ampullába töltött mennyiséget, a hígítás arányát, hogy biztosítható legyen a klinikai vizsgálatban alkalmazott dózis a tömeges alkalmazás mellett is. Megfelelő vizsgálatokat követően idén január elején az Európai Gyógyszerügynökség is elfogadta az ampullánkénti hat dózis alkalmazását, tehát ez a hivatalosan is javasolt.  

Hogy keveredett egy kardiológus a vakcinakutatás közelébe? 

A molekuláris biológia és a biotechnológia az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésen ment át, ezzel meghatározva a gyógyszerfejlesztéseket is. Az új vívmányok pedig a transzlációs medicina térnyerésében csúcsosodhatnak ki, tehát hogy az összegyűjtött alapkutatási és klinikai eredmények összehangolása mihamarabb betegek gyógyítását segítse. A kardiovaszkuláris medicina is egyértelműen ilyen irányba fejlődik. A betegségek hátterében álló molekuláris folyamatok módosítására a különböző technológiák közül az mRNS alkalmazása egy merőben új lehetőséget teremt. 

Évekre visszatekintő személyes ismerettségem van Karikó Katalinnal, aki meghívott a kutatócsoportjába 2019-ben, hogy tanulmányozzam és fejlesszem ezt a technológiát. Az, hogy itt a kardiovaszkuláris területtel, a rákkutatással vagy vakcinafejlesztéssel foglalkozom, a technológia megértése szempontjából irreleváns. Bízom benne, hogy a munka során szerzett tapasztalatokat összekapcsolva a kardiológiai ismereteimmel választ találhatunk jelenleg még nem megoldott problémákra a kardiovaszkuláris területen is.  

Említette, hogy Karikó Katalin, a BioNTech alelnökének meghívására érkezett a vállalathoz. Régi ismeretség fűzte össze Önöket? 

Katalin és a szüleim már gyermekként ismerték egymást. Kapocs közöttünk az is, hogy ugyanabban a gimnáziumban érettségiztünk, Kisújszálláson. Egy festőművész betegem kiállításán találkoztunk 2014-ben, és elkezdtünk egy rendkívül motiváló beszélgetést, amelyet aztán szakmai levelezés követett. Ennek során Katalin alakította, bővítette a molekuláris ismereteimet, így kezdett mindinkább foglalkoztatni a kérdés, hogy hogyan lehetne befolyásolni a kardiovaszkuláris molekuláris folyamatokat mRNS-technológiával. Egy igen mozgalmas ügyelet alkalmával érkezett Katalintól egy e-mail, amelyben egy humán II-es fázisú klinikai vizsgálatról írt, ahol mRNS-t használtak koszorúér-betegségben. Azt is írta, hogy ha részt vennék egy ilyen kutatásban, akkor akár millióknak is tudnék segíteni a gyógyulásban. Ez akkor nagyon megérintett, és úgy éreztem, élnem kell a felkínált lehetőséggel, így 2019 októbere óta dolgozom Németországban.

Nem hiányzik a klinikum? 

Valamelyest igen, de motivált vagyok a mostani munkámban. A Debreceni Egyetem Kardiológiai Klinikáján is státuszban állok, emellett követem a kardiológia alakulását, a szakirodalmat, és a jelenlegi időszakban a sok online rendezvény könnyen elérhetővé tette ezt. A kollégáimmal is tartom a kapcsolatot. Rendkívüli módon megérintett, hogy mekkora teher hárult minden egészségügyi dolgozóra a világjárvány miatt, többen sajnos meg is fertőződtek. Mindez arra sarkalt, hogy jelenlegi munkakörömben még többet és még hatékonyabban dolgozzak, hogy azzal is hozzájáruljak ahhoz, hogy mihamarabb kész lehessen a vakcina, és ezzel megelőzhető legyen a betegség. 

Végül lehet, hogy mégis inkább kutatóorvos marad? 

Tizenhárom évnyi klinikai munka utan léptem erre a teljesen új területre. A vakcina fejlesztése során nemcsak az első hatékony oltóanyag kidolgozása történt a BioNTech-nél, hanem megszületett a világ első, nemzetközi gyógyszerhatóságok által is szabadalmaztatott mRNS-készítménye. Ez a technológia alkalmazása előtt hatalmas távlatokat nyit meg. A legkülönfélébb ötletek megvalósítását segítheti az a tudás, ami az elmúlt időszakban összegyűlt. Ez a lehetőség számomra is rendkívüli, így azt érzem, egyelőre még nem ért véget a kutatói munkám.

A fotón Pardi Norbert, Karikó Katalin és Szabó Gábor Tamás látható.