A traumatológiai ellátás finanszírozásának változása

2020-03-05 09:14:00 FORRÁS: Dr. Flóris István Ph.D Orvos igazgató Péterfy Kórház-Rendelő

Szerző: Szabó Rita

Orvosoklapja - Konzílium

2019. október 24-én Dr. Kásler Miklós, emberi erőforrásokért felelős miniszter az országos gyógyintézetek vezetőinek értekezletén sajtótájékoztatón, majd azt követően a szakmai értekezleten is bejelentette, hogy a kormány elfogadta azt a finanszírozási módosító javaslatot, amelyet a Magyar Traumatológus Társaság és az Egészségügyi Szakmai Kollégium Traumatológiai és Kézsebészet Tagozata és Tanácsa az EMMI illetékes államtitkárságával és a NEAK (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, régebbi nevén OEP) vezetőivel közel fél éves egyeztetést követően kidolgozott. Mit jelent ez a traumatológiai szakmának, a kórházaknak és milyen folyamatok előzték meg ezt a kétségtelenül pozitív eseményt?

A probléma megértéséhez évtizedekkel kell visszamennünk. Az 1990-es évek közepén a fekvő- és járóbeteg ellátásban bevezetett teljesítmény-finanszírozási rendszer bevezetését („HBCs rendszer”) követően, annak kezdeti pozitív hatása után, már a 2000-es évek elején bebizonyosodott, hogy az a merev finanszírozási rendszer, különösen annak fékezése a TVK-val (teljesítmény volumen korlát) nem követi azt az ugrásszerű szakmai és orvostechnológiai fejlődést, amely minden szakmára, különösen a magas diagnosztikus, terápiás és humánerőforrás költségigényű szakmákat jellemzett. Mindez, a döntően sürgősségi ellátást nyújtó traumatológiai ellátásra kiemelten jellemző volt. Emiatt már a 2000-es évek elején szakmánk, éppen az akkori Országos Traumatológiai Intézet orvosainak kétségbeesett felhívására, felemelte szavát és ennek eredményeként történt is pozitív korrekció a finaszírozásunkban.
Hasonló, de sok tekintetben más helyzettel nézünk szembe az elmúlt években. Az elmúlt 15-20 év alatt minden egészségügyi szakma, ezen belül is kiemelten a traumatológia, rohamosan fejlődött. A diagnosztika és terápiás innovációk, a műtéti töréskezelésben használt implantátumok korszerűsödtek, jobbá, hatékonyabbá, biztonságosabbá tették a sérültek ellátását, de ezzel együtt a rájuk fordított költségek is jelentősen emelkedtek. Igaz ez azokra a társszakmákra is, melyek a magas szintű és súlyos sérültellátáshoz nélkülözhetetlenek, az aneszteziológia és intenzív terápiára, ideg- és gerincsebészetre, maxillofaciális sebészetre, ér- és általános sebészetre.
A dologi, tárgyi költségek emelkedése mellett második okként említhetjük, hogy az elmúlt 10-15 évben a bérköltségek is rohamosan emelkedtek, melyet messze nem ellentételezett a központi egészségügyi költségvetésből biztosított némi többletforrás. A traumatológiai, egyéb sürgősségi szakmák mellett, az a szakma, ahol a magas képzettségű személyzetet folyamatosan fenn kell tartani, készenlétet biztosítani alacsony és magas betegforgalom mellett is. Különösen érvényes ez a legmagasabb progresszivitási szintű, legsúlyosabb és legösszetettebb ellátást igényló eseteket ellátó intézetekre. Egyes, a traumatológiai ellátáshoz nélkülözhetetlen szakmákban humánerőforrás hiány alakult ki, mely arra kényszerítette a kórházak menedzsmentjét, hogy a magas színvonalú, folyamatos és biztonságos betegellátás érdekében egyes szakmák készenlétére az átlagnál magasabb bért fizessenek. utóbbi évek személyi bérkiáramlása, emelkedése is, mellyel több, kevesebb sikerrel sikerült csak orvosolni a magán és állami egészségügyi intézények közötti bérkülönbséget, ill. a már-már kritikus mértékű szakdolgozói és egyes területeken az orvosi személyzet hiányát.
Mindezek miatt a jelentős adósságot felhalmozó egészségügyi szolgáltatók között döntően azok az intézetek szerepelnek az utóbbi években az élvonalban, ahol magas szintű és magas betegforgalmú traumatológiai ellátás működik.
2007-ben az akkori egészségügyi vezetés megszüntette ennek a népegészségügyi szempontból kiemelt szakmának az országos intézetét, azt összevonta az akkor önkormányzati fenntartásban lévő Péterfy Sándor Utcai Kórházzal, melynek döntően financiális oka volt. Ezt azt eredményezte, hogy megszűnt szakmánk szakmai, szervezési és módszertani központja. A ma már újra az országos intézet nevet viselő Fiumei út baleseti központot nem csak országos, de európai viszonylatban is kimagasló betegforgalom jellemzi. Magyarországon az egy év alatt összesen ellátott traumatológiai fekvőbeteg esetek 10%-nak ellátása a Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézetben történik, ez 12-13 ezer beteget jelent évente a legmagasabb színvonalon.
A változtatás fontosságára és a biztonságos, magas színvonalú traumatológiai ellátás finanszírozásának rendezésére szakmai vezetői testületeink évek óta felhívták a döntéshozók figyelmét. Korrekt ráfordítási számításokat végeztünk, javaslatokat tettünk szakmai és egészségügyi gazdasági fórumokon, 2019-ig eredménytelenül.
A helyzet tarthatatlansága és már-már a traumatológiai ellátás összeomlása okán indult el most is intézetünkből a kétségbeesett felhívás a döntéshozók felé, hogy rendeződjék az ellátás finanszírozása és ezzel együtt ezen a népegészségügyi szempontból is kiemelt területen a megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosítása.
A Magyar Traumatológus Társaság 2019. júniusi közgyűlése fogalmazta meg azokat az elvárásokat, melyek szakmánk fenntartásához véleményünk szerint szükségesek és nélkülözhetlenek. Hosszú hónapok kemény, de korrekt tárgyalásai után jutottunk el a jelenlegi bizakodásra okot adó fejleményekhez. Mindezek kidolgozásában partnerre találtunk az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkárságának munkatársaiban és a NEAK vezetőiben is. Végül mit is jelent konkrétan ez nekünk traumatológusoknak és a traumatológiai ellátást nyújtó kórházaknak?
A finanszírozási módosítás két részből áll. Az eddigi traumatológiai sürgősségi ellátásért kapott sürgősségi fix díj havi összege 8 millió Ft-ról progresszivitási szinttől függően jelentősen emelkedett 2019 szeptember 1-től, a traumatológiai ellátásokért kapott HBCs súlyszám ellenértéke pedig 2020. január 1-től 45%-kal emelkedik.
Egy 2019. november 14-én megjelent kormányhatározatban már szerepel a sürgősségi fix díjra vonatkozó keretösszeg és a 31/2019 (XII. 14) Emmi rendelet szabályozza részletesen a traumatológiai ellátás finanszírozásának rendezését.
A traumatológiai ellátásért kapott emelt fix díj révén lehetőség nyílik arra, hogy a sürgősségi ellátásban a kiemelt tevékenységet végző, rendkívül magas megterhelésnek kitett orvosok és szakdolgozók anyagi megbecsültsége rendeződjék és a tárgyi feltételek is biztosítva legyenek.
A 45%-os súlyszám emelés pedig biztosíték arra, hogy a mai követelményeknek megfelelő magas színvonalú ellátást tudjuk biztosítani betegeinknek, a sérülteknek. Mindez hozzájárul a kórházak adósságállományának csökkentéséhez is, de természetesen teljes konszolidáció csak akkor jöhet létre, ha nem csak a traumatológia, hanem minden szakma valós értéken való finanszírozása megvalósul.
A traumatológiai sürgősségi ellátás a sürgősségi osztályok betegforgalmának kb. 40%-t teszi ki, a cardiovasculáris sürgősségi ellátás mellett a legtöbb sürgősségi ellátásra szoruló betegcsoport. A traumatológiai ellátásért kapott fix díjak emelése és a HBCs súlyszámok korrekciója két célt szolgált. Egyrészt biztosítani kell a traumatológiai szakma személyi feltételeit a kiemelt, magas fizikai és mentális terheltséggel járó ellátásban résztvevő orvos és szakdolgozó kollégák megbecsülésével és megtartásával. Másrészt az elmúlt években, évtizedekben rohamosan romló tárgyi feltételek fokozatos biztosítását is szolgálja a finanszírozás módosítása.
A Magyar Traumatológus Társaság és az Egészségügyi Szakmai Kollégium Traumatológia és Kézsebészet Tagozata és Tanácsa a tárgyalások során szigorúan ragaszkodott ahhoz, hogy a traumatológiai ellátás valós értékű finaszírozása semmi esetre sem a társszakmák rovására történjék. Támogatunk minden olyan további kezdeményezést, amely elsősorban a betegek minnél jobb ellátásának feltételeit helyezi előtérbe és biztosítja ehhez a megfelelő egészségügyi ellátórendszert és az egészségügyben nehéz munkát végző orvos, szakdolgozó, gazdasági-műszaki területen dolgozó kollégák megbecsültségét.

Végül, de nem utolsósorban ezúton szeretném megköszönni munkatársaimnak, a traumatológiai szakmában nap, mint nap helytálló orvosoknak és szakdolgozóknak ebben a nehéz és kritikus helyzetben is támogatásukat és elsősorban azt, hogy munkájukkal esküjükhöz és hivatásukhoz híven igazolták, számunkra a betegek biztonságos és magas színvonalú ellátása az elsődleges.

Megtekintések száma: 356

A legégetőbb szakmapolitikai kérdések és vitatémák rovata.

ESEMÉNYEK