Az alapellátás átalakulása

2021-06-18 17:45:00 FORRÁS: Orvosok Lapja

Szerző: Dr. Soós Zoltán, a MOK Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Szervezete elnöke és a Háziorvosi Csop

Orvosok lapja - Konzílium

A járvány harmadik hulláma a korábbi kettőnél is erősebben tört ránk, még nagyobb kihívásokat hozva. Eközben folyamatban vannak a koronavírus elleni oltások, illetve az alapellátás átalakulása a bérfejlesztés feltételeként szabott praxisközösségi együttműködés elvárásainak megfelelően.

A kollégák megfeszített munkával, sokszor erőn felül teljesítve igyekeznek megfelelni a mindennapi betegellátás és az emelkedett számú COVID-os betegek tesztelése, nyomonkövetése, adminisztrációja mellett az oltási tevékenységgel kapcsolatos, folyamatosan változó elvárásoknak. Ám sok helyütt tapasztaljuk, hogy teljesítőképességük határához értek.

Az oltási tevékenység és az ezzel együtt járó óriási adminisztratív teher – amelyet a toborzás és az oltási tevékenység rögzítése jelent – döntő többségében a háziorvosokra terhelődött. A kormányzat állandó készenléti állapotot vár el a meglehetősen pontatlan oltási listákat érintően egy nehézkesen használható csatornán, a NEAK e-jelentés-rendszeren keresztül történő kiküldésével. Mindezt úgy, hogy a kollégáknak az akut COVID-betegek ellátását (szűrés, jelentés, gyógyszerelés, kapcsolattartás) és a nem COVID-betegek háziorvosi gondozását változatlanul biztosítaniuk kell. Ebben a bizonytalan és sok feszültséggel teli időszakban nagy szükség van a háziorvosi kar megnyugtatására, a pandémiás és oltási tevékenységük maximális támogatására, ezért az alábbi javaslatokat tettük a kormányzatnak:

1. Az önkormányzatok kormányzati utasításra sok helyütt (de közel sem mindenhol) adminisztratív segítséget biztosítottak a praxisokban, azonban ez meglátásunk szerint elégtelenül hasznosul. 5004 oltópontra nem lehet hatékony és eredményes adminisztratív segítséget allokálni. Az adminisztrátoroknak (központosítva) a toborzásban és az oltások ágazati portálra történő rögzítésében, tehát az adminisztratív terhek csökkentésében lenne óriási szerepük. Javasoltuk az oltási tevékenységet (de legalább a toborzást és adminisztrációt), minden lehetőséget mérlegelve és megragadva, az érintett háziorvosokkal egyeztetve központosítani, ami kollegiális területenként 2-4 alapellátási oltóközpont (vagy legalább call center/adminisztratív központ) kialakítását jelentené, a háziorvosok oltópontra történő beosztásával. Megyénként 10-20 alapellátási oltóközpont esetén még mindig könnyen elérhető távolságban tartható az oltás a lakóhelyhez (hiszen a központi ügyeletek kialakítása is ezzel a céllal történt), miközben mind az oltások oltópontra eljuttatása, mind az oltási tevékenység megyei szintű adatainak összegyűjtése könnyebben történhetne meg 10-20 oltópont esetén, mint több száz háziorvosi rendelőből. Az alapellátási oltópontok kialakításával házi gyermekorvosok, fogorvosok vagy akár védőnők is bekapcsolódhatnának a vakcinálásba, akik most hiába ajánlkoznak oltóorvosnak, többnyire nem történik meg beosztásuk, továbbá az oltási tevékenységben nem annyira aktív háziorvosok páciensei sem szenvednének hátrányt.

2. A különböző szempontok alapján leválogatott NEAK oltási listák rendre hibásak, jelentős késéssel frissülnek, és gyakorta jelennek meg más praxisokba tartozó betegek a listán. Javasoltuk, hogy a háziorvosok a különböző szempontok alapján történő válogatás és a listák keveredése helyett kapják meg hétről hétre a praxisukban oltásra regisztrált valamennyi páciensek listáját az oltásra történő regisztráció időpontjával egyetemben, illetve heti frissítéssel a már beoltottak listáját is, mivel több páciens a háziorvosok oltási tevékenységén kívüli szervezésben kapta/kapja meg a vakcinát (egészségügyi, szociális, rendvédelmi dolgozók, köztisztviselők). Azt kértük, hogy tegyék lehetővé, hogy az alapellátó orvos saját hatáskörében dönthessen a rendelkezésre álló oltások beadásának sorrendiségéről, a praxisában lévők oltási prioritásáról.

3. A kórházi oltópontok és háziorvosi oltópontok egymáshoz való viszonyának tisztázása is fontos. Az önhibájukon kívül nem beadott (lázas állapot, COVID-megbetegedés, stb) második körös oltások pótlását a háziorvosnak nincs eszköze pótolni, hiszen az oltásra csak kórházi oltópontokon kerülhet sor, ugyanis az ilyen elmaradt oltások elvégzésére nem igényelhet a háziorvos oltóanyagot. Egyértelmű iránymutatás szükséges továbbá a polymorbid, anafilaxia-reakciós anamnézisű páciensek kórházi oltóponti vakcinálásával kapcsolatban, ugyanis az ilyen páciensek számos alkalommal elutasításra kerültek a kórházi oltópontokon. Az oltások során számos alkalommal merül fel olyan kérdés az adott páciens olthatóságát illetően, amely az adott oltás alkalmazási előiratából nem olvasható ki egyértelműen. Ilyenkor az oltást végző kollégák a megyei oltási munkacsoportokat és a megyei kollegiális szakmai vezetőket keresik kérdéseikkel, akik e kérdésekre nem minden esetben tudnak iránymutatást nyújtani. Szükséges ezért egy központi telefonos és/vagy e-mail-infóvonal, amelyen a kollégák feltehetik szakmai kérdéseiket az oltási szakértőknek, és ahol a kérdéseikre legkésőbb 24 órán belül választ is kapnak.

4. A praxisközösségi együttműködés jogszabályi kereteinek kialakítására a kormányzat 2021. december 31-ig adott magának határidőt, és ahogy a járvány alakul (megítélésünk szerint), érdemi prevenciós tevékenységet nem lehet elvárni az alapellátásban ebben az évben, szoros praxisközösségi feladatokat, többletszolgáltatásokat pedig különösen nem. Ugyanis e prevenciós tevékenységek megvalósulása – amelyek a szoros praxisközösségi együttműködés alapját jelentik – erősen kétséges. A járvány kezelése, valamint az oltási tevékenység okozta extra terhelés minden háziorvosi praxist érint, valamint a praxisközösségi együttműködés jogszabályi keretei sem alakultak még ki. A háziorvosi praxisokra az oltási terv megvalósulásában döntő szerep hárul, miközben az ezzel járó többletköltségek és befektetett többletenergia anyagi ellentételezése eddig még csak fel sem merült. Javasoltuk, hogy miután a szoros praxisközösségi együttműködés prevenciós tevékenységeinek megvalósulása pontosan e pandémiás leterheltség miatt kétséges, ezért az oltási terv megvalósulásában szerepet vállaló praxisok ezen időszakra praxisonként havi 300 ezer forint extra finanszírozásban részesüljenek.

A legégetőbb szakmapolitikai kérdések és vitatémák rovata.

Az alapellátás átalakulása

Nemzetközi kapcsolataink

Partnereink