Az időskori mozgás jelentősége – a Fitt 60+ program előnyei

Az idős korú népesség aránya folyamatosan növekszik, miközben a fizikai inaktivitás egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent. A mozgásszegény életmód fokozza a krónikus betegségek kockázatát, rontva az életminőséget és az önálló életvitel esélyeit. A Fitt 60+ program különféle élményalapú mozgásformákkal segíti az idősek fizikai aktivitásának fenntartását, hozzájárulva az egészségmegőrzéshez és a funkcionális képességek javításához.

A 21. században a nyugati társadalmak jelentős demográfiai átalakuláson mennek keresztül, amelynek egyik legszembetűnőbb jelensége a népesség elöregedése. Magyarországon ez a folyamat különösen hangsúlyos: a 65 éves és idősebb korosztály létszáma 1,9 millió fő, közülük 1,3 millió fő él valamilyen korlátozottsággal.

Az idős korú népesség arányának növekedése számos kihívást jelent az egészségügyi és szociális ellátórendszerek számára. Az időskorúak körében gyakoriak a krónikus betegségek és a funkcionális korlátozottságok, amelyek jelentős terhet rónak az egyénre és a társadalomra egyaránt. Az Európai lakossági egészségfelmérés (ELEF) 2019-es eredményei szerint a 65 éves és annál idősebb magyar lakosság egészségi állapotának önértékelése és a krónikus betegségek előfordulása szerint a 65 év felettiek 25 százaléka tartotta jónak vagy nagyon jónak saját egészségi állapotát. Ugyanakkor 77 százalékuk legalább kielégítőnek ítélte meg egészségét. Ebben a korcsoportban a válaszadók 77 százaléka (tehát nagyrészt azok, akik legalább kielégítőnek ítélték meg egészségi állapotukat) számolt be krónikus, legalább hat hónapja fennálló betegségről vagy egészségügyi problémáról. Ez a felmérés azt tükrözi, hogy az időskorúak nagyrésze a krónikus betegséget vagy betegségeket az életkorral együtt járó állapotnak tekinti. A betegségbe vagy annak megváltoztathatatlanságába való beletörődés egy olyan negatív spirálként húzza le az egyént, amelyből nagyon nehéz vagy szinte lehetetlen visszafordulni, és további betegségek eredője lehet.

A rendszeres fizikai aktivitás az idősödő szervezet számára kiemelt jelentőségű, mivel számos fiziológiai és pszichológiai előnnyel jár. Az öregedési folyamat során bekövetkező degeneratív elváltozások, mint az izomtömeg és csontsűrűség csökkenése, a kardiovaszkuláris és metabolikus funkciók hanyatlása, valamint a kognitív és mentális egészség romlása, mind befolyásolhatók megfelelő testmozgással.

Az alábbiakban részletezzük a fizikai aktivitás időskori egészségre gyakorolt hatásait, az elérhető szakirodalom és epidemiológiai adatok fényében.

 A fizikai aktivitás szerepe

Az időskorral járó sarcopenia, vagyis az izomtömeg és izomerő progresszív csökkenése, az életminőség és az önálló életvitel egyik meghatározó kockázati tényezője (Cruz-Jentoft et al. 2019). A rendszeres rezisztenciaedzés (például súlyzós gyakorlatok, gumiszalagos tréning) igazoltan csökkenti a sarcopenia progresszióját, növeli az izomerőt és az állóképességet, valamint elősegíti az egyensúly fenntartását, amely kulcsszerepet játszik az elesések megelőzésében (Booth et al. 2021).

Az oszteoporózis előrehaladott stádiumában az esések során bekövetkező csonttörések jelentős morbiditást és mortalitást eredményeznek az idős korú populációban (Kanis et al. 2020). A súlyt hordozó gyakorlatok, mint a gyaloglás, a tánc és az egyensúlyt fejlesztő mozgásformák (például taicsi) igazoltan növelik a csontok ásványianyag-sűrűségét és csökkentik a törések kockázatát (Zhao et al. 2017). Epidemiológiai adatok szerint Magyarországon a 65 év feletti populáció 30 százaléka szenved el legalább egy esést évente, és a combnyaktörések mortalitása meghaladja a 20 százalékot (KSH 2021).

A fizikai inaktivitás az egyik legjelentősebb kockázati tényező a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában (Lee et al. 2012). Idős korban a rendszeres aerob testmozgás (például gyaloglás, úszás, kerékpározás) csökkenti a vérnyomást, a vércukorszintet és a lipidprofilt, ezáltal mérsékelve az iszkémiás szívbetegség és a cerebrovaszkuláris események előfordulási gyakoriságát (Paffenbarger et al. 2019). Magyarországon a 65 év felettiek körében a szív- és érrendszeri betegségek vezető haláloknak számítanak, és az összes halálozás 54 százalékáért felelősek (KSH 2022).

Az időskori inzulinrezisztencia és a metabolikus szindróma kialakulása szoros összefüggésben áll a csökkent fizikai aktivitással (Colberg et al. 2016). Klinikai vizsgálatok igazolták, hogy a heti 150 perc közepes intenzitású mozgás (például tempós séta, nordic walking) 40 százalékkal csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség incidenciáját az idős korú populációban (Knowler et al. 2002).

A testmozgás antidepresszáns hatása jól dokumentált, különösen az időskori depresszió kezelése kapcsán (Blumenthal et al. 2012). A fizikai aktivitás során felszabaduló endorfin és dopamin jelentős szerepet játszanak a hangulatszabályozásban, míg a csoportos mozgásformák (például szenior torna, tánc) elősegítik a szociális kapcsolatok fenntartását, csökkentve az izoláció és a depresszió kockázatát (Cattan et al, 2005).

Az Alzheimer-kór és más neurodegeneratív betegségek kialakulásában a mozgáshiány kiemelt kockázati tényezőnek számít (Barnes–Yaffe 2011). Epidemiológiai vizsgálatok szerint a rendszeres aerob testmozgás 25-30 százalékkal csökkenti a demencia kialakulásának esélyét és mérsékli a kognitív hanyatlás sebességét (Rovio et al. 2017). A mechanizmus hátterében az agy vérellátásának javulása, az oxidatív stressz csökkentése és a neurotrofikus faktorok fokozott termelődése áll (Erickson et al. 2011). Prof. dr. Radák Zsolt, a Fitt Magyarország Alapítvány kurátora egy 2020-as előadásában rámutatott, hogy az Alzheimer-kór legnagyobb rizikófaktora a fizikai és szellemi inaktivitás, valamint a mozgás oldja a depressziót és javítja a memóriát, segítve a tanulási folyamatokat.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a 65 év feletti felnőttek számára hetente legalább 150-300 perc közepes intenzitású aerob mozgás javasolt, kiegészítve legalább kétszer végzett izomerősítő és egyensúlyt fejlesztő gyakorlatokkal (WHO 2020). Magyarországon a legfrissebb Eurobarometer-felmérés szerint a 65 év felettiek 53 százaléka nem végez rendszeres testmozgást, ami sürgető népegészségügyi beavatkozásokat tesz szükségessé (Eurostat 2021).

Hazai és nemzetközi statisztikák az idősek fizikai aktivitásáról

Az időskori fizikai aktivitás mértéke és jellege világszerte jelentős eltéréseket mutat, amelyeket számos tényező, például kulturális szokások, egészségügyi rendszerek sajátosságai és társadalmi-gazdasági helyzet befolyásol.

Ha a témát egy tágabb kitekintésben vizsgáljuk, ez esetben is jelentős különbségeket találunk a teljes lakosság fizikai aktivitási adataiban az Európai Unióban végzett felmérések szerint. Az Eurobarometer 2022 szeptemberében közzétett felmérése szerint az Európai Unióban a válaszadók 2017-es adataival összevetve, rendszeres mozgás vonatkozásában több országban negatív elmozdulás figyelhető meg. Az adatok részletes elemzése is sok tanulságot rejt, mert jelentős különbségek vannak egy-egy ország lakosságának aktivitásában (europa.eu 2022).

( Sport and physical activity - szeptember 2022 - - Eurobarometer survey)

Hatékony nemzetközi és hazai módszerek az időskori fizikai aktivitás előmozdítására

Az időskori fizikai aktivitás elősegítése világszerte kiemelt népegészségügyi cél, amely jelentős hatással van a krónikus betegségek megelőzésére, az önálló életvitel fenntartására és az életminőség javítására. Az WHO és több nemzeti egészségpolitikai intézmény különböző programokat dolgozott ki az idősek aktív életmódjának ösztönzésére.

Európában számos országban működnek sikeres programok az idősek fizikai aktivitásának növelésére, így már hazánkban is több állami és civil program született az idősek aktivizálása érdekében. Ezek pozitív hatással vannak az idősek fizikai állapotára, azonban sok esetben alacsony a részvételi arány, ami az elérhetőség és a motiváció hiányával magyarázható.

A Fitt 60+ program a Fitt Magyarország Program keretein belül működő, élményalapú mozgásösztönző program idősek számára. A kezdeményezés célja, hogy az időskori mozgásszegény életmódot élvezetes, közösségépítő tevékenységekkel váltsa fel, hozzájárulva a résztvevők testi és lelki jólétéhez.

A program főbb jellemzői:

• egyéni és csoportos foglalkozások: csoportos torna, nordic walking, vízitorna, szenior jóga és egyensúlyfejlesztő tréningek;
• tudományos alapú mozgásprogramok: az idősek anatómiai és fiziológiai sajátosságaihoz igazított gyakorlatok, amelyek csökkentik a mozgásszervi sérülések kockázatát.

A Fitt 60+ program alapelve az élményalapú testmozgás, amely újra kedvet és bátorságot ad az időseknek a rendszeresen mozgáshoz. A hagyományos edzésformákkal szemben az élményalapú testmozgás olyan szemléletet képvisel, amelyben a fizikai aktivitás nem csupán a funkcionális képességek megőrzését szolgálja, hanem pozitív érzelmi hatásokkal is társul. Ez a megközelítés különösen előnyös az idősek számára, mivel hozzájárul az életminőség javulásához, a társas kapcsolatok megerősítéséhez és a mentális frissesség megőrzéséhez.

Az élményalapú testmozgás előnyeinek időskorban igen nagy a jelentősége, mivel a hagyományos testmozgást sok esetben kényszerűségként élhetik meg, ami csökkentheti a motivációt. Az élményalapú mozgás ezzel szemben a mozgás örömére helyezi a hangsúlyt, amely hosszú távon fenntarthatóbbá és hatékonyabbá teheti a fizikai aktivitást.

A Fitt 60+ élményalapú testmozgás program legfőbb előnyei:

1. A motiváció növelése: a kellemes élményekkel társuló mozgásformák (például tánc, nordic walking, vízitorna) segítenek a rendszeresség kialakításában.
2. A társas kapcsolatok erősítése: a csoportos foglalkozások javítják a szociális kapcsolatrendszert, csökkentik a magány érzését.
3. A kognitív funkciók javulása: a koordinációt, egyensúlyérzéket fejlesztő mozgásformák segítik a mentális frissesség megőrzését.
4. A pszichés jóllét fokozása: az örömélményt adó aktivitások csökkentik a stresszt és a depresszió kockázatát.
5. A fizikai fittség fenntartása: az élményalapú testmozgás segít a mozgékonyság, az izomerő és az egyensúly megőrzésében, csökkentve az esések és sérülések kockázatát.

Az időskori élményalapú testmozgás sikeres bevezetéséhez szükség van:

• a mozgásformák személyre szabására, az egyéni igények és képességek figyelembevételével;
• kellemes, inspiráló környezet biztosítására;
• csoportos foglalkozások szervezésére a szociális kapcsolatok erősítése érdekében;
• innovatív megoldások alkalmazására, amelyek növelhetik a program élményértékét.

Az időskorúak fizikai aktivitásának előmozdítása nem csupán egyéni, hanem társadalmi szintű felelősség is, amelyben az egészségügyi intézmények és önkormányzatok kulcsszerepet játszanak. Egy 2023-as hazai kutatás szerint azokban a városokban, ahol önkormányzati támogatással működnek ingyenes szenior mozgásprogramok, az idősek fizikai aktivitása 30 százalékkal nagyobb, mint azokon a településeken, ahol ilyen lehetőségek nem elérhetők (Active Ageing V4 2023).

Magyarországon az időskori inaktivitás elterjedtsége jelentős kihívást jelent a magyar népegészségügy számára. Sok kisebb és nagyobb hazai kezdeményezés mellett a Fitt Magyarország Program Fitt 60+ kezdeményezése egy jól strukturált, élményalapú mozgásprogram, amely tudományosan megalapozott prevenciós stratégiát képvisel.

Nem csupán élményalapú mozgást nyújt minden korosztály, így az idősek számára is, hanem folyamatosan vizsgálja, kutatja az erre vonatkozó eredményeket és a fejlődési, fejlesztési lehetőségeket. A jelenleg rendelkezésre álló adatok és programértékelések ellenére további kutatások szükségesek az időskori mozgásprogramok hosszú távú fenntarthatóságnak és hatásainak vizsgálatára, így:

• a különböző mozgásformák összehasonlító elemzésére az idősek egészségi állapotának és életminőségének javítása szempontjából;
• a motivációs tényezők és a részvételi arányokat befolyásoló szociális-gazdasági tényezők alaposabb megértése;
• a digitális egészségügyi technológiák szerepére az idősek mozgásprogramjaiban és ezek hosszú távú hatékonyságára.

Összegzés

Az időskori fizikai aktivitás előmozdítása kiemelt népegészségügyi kihívás, amely hosszú távon hozzájárulhat a krónikus betegségek mérsékléséhez, az életminőség javításához és az egészségügyi ellátórendszer fenntarthatóságához. A jelenlegi hazai kezdeményezések, köztük a Fitt Magyarország Program, Fitt 60+ program elérhetőségét és fenntarthatóságát tovább kell növelni. Az egészségpolitikai döntéshozók, az egészségügyi szakemberek és az önkormányzatok közös felelőssége az időskori mozgás elősegítése, támogatása, amely nemcsak az egyén, hanem az egész társadalom számára is kedvező gazdasági és egészségügyi hatásokkal jár, nem utolsósorban társadalmi felelősségünk is.

Irodalom:

Active Ageing V4 (2023): Tapasztalatok és hatékony programok.

Barnes, D. E. – Yaffe, K. (2011): The projected effect of risk factor reduction on Alzheimer’s disease prevalence. The Lancet Neurology, 10(9), 819–828.

Booth, F. W. – Roberts, C. K. – Laye, M. J. (2021): Lack of exercise is a major cause of chronic diseases. Comprehensive Physiology, 2(2), 1143–1211.

Centers for Disease Control and Prevention (CDC) (2023): Physical activity and health for older adults.

Centers for Disease Control and Prevention (2023): Silver Sneakers Program Data.

Eurostat (2021): Physical activity statistics – participation of older adults in physical activity. Eurostat Report.

KSH (2019a): Magyarország népességének egészségügyi állapota. Budapest, KSH.

KSH (2019b): Testmozgás és egészségi állapot Magyarországon. KSH.

KSH (2022): Magyarország egészségi állapota.

Lee, I. M. – Shiroma, E. J. – Lobelo, F. et al. (2012): Effect of physical inactivity on major non-communicable diseases worldwide: an analysis of burden of disease and life expectancy. The Lancet, 380(9838): 219–229.

Paffenbarger, R. S. – Hyde, R. T. – Wing, A. L. et al. (1993): The association of changes in physical-activity level and other lifestyle characteristics with mortality among men. New England Journal of Medicine, 328(8): 538–545.

Pfau C. – Pető K. – Bácsné Bába É. (2019): A fizikai aktivitás, mint egészségbefektetés. Egészségfejlesztés. 60(1):31–38.

Semmelweis Egyetem (2022): Az időskori esésmegelőzés és fizikai aktivitás kapcsolata.

Stensvold, D. et al. (2021): Long-term physical activity reduces cardiovascular mortality in older adults: The Generation 100 study. Journal of Aging and Physical Activity.

WHO (2004): Global Strategy on Diet, Physical Activity and Health.

WHO (2010): Global recommendations on physical activity for health. WHO Press.

WHO (2020a): Global recommendations on physical activity for health.

WHO (2020b): Physical activity guidelines for older adults. World Health Organization.