Majomhimlő - régi kórokozó új köntösben

2022-09-06 13:09:00 FORRÁS: Orvosok Lapja, 2022. augusztus. Fotó: Pixabay

Szerző: -

Orvosok lapja - Konzílium

Szerzők: Takács Mária, Henczkó Judit, Déri Dániel, Barcsay Erzsébet, Pályi Bernadett, Kis Zoltán Nemzeti Népegészségügyi Központ, Virológiai Laboratóriumi Osztály és Nemzeti Biztonsági Laboratórium

A WHO főigazgatója 2022. július 23-án globális egészségügyi vészhelyzetet hirdetett a világon előfordult emberi majomhimlő-fertőzések miatt. A majomhimlő vírusa burkos, kétszálú DNS-t tartalmazó vírus, a Poxviridae család Orthopoxvirus nemzetségébe tartozik – ugyanoda, ahova a fekete, illetve valódi himlő vírusa is. Fontos tisztázni, hogy a névhasonlóság ellenére a bárányhimlő vírusa egészen más víruscsaládba (Herpesviridae) tartozik, ezért a bárányhimlő elleni vakcina, illetve a betegség kiállása nem véd a majomhimlő ellen!

A majomhimlő vírusát 1958-ban fedezték fel. A vírus Közép- és Nyugat-Afrika őserdeiben endémiás. Nevével ellentétben nemcsak majmokat, hanem más emlősállatokat is fertőz, elsősorban rágcsálókat (pl. mókus, prérikutya, patkány, egér), sündisznókat és főemlősöket. Más burkos vírusokhoz képest a majomhimlővírus kevésbé érzékeny a kiszáradásra, a hőmérsékletre és a pH-ra. Az Orthopoxvirus nemzetséghez tartozó vírusokról ismert, hogy hosszú ideig tartó stabilitással rendelkeznek a környezetben. A fertőzött betegektől származó anyagok vagy fertőzött tárgyak hosszú hónapokig vagy évekig fertőzőképesek maradhatnak. Mindezek ellenére a majomhimlő vírusa az általánosan használt fertőtlenítőszerekre érzékeny.

Az első emberi fertőzést 1970-ben írták le a Kongói Demokratikus Köztársaságban, és elsősorban az afrikai kontinensen okoz megbetegedéseket. Az egyik legismertebb Afrikán kívüli járvány az Egyesült Államokban volt, ahol afrikai rágcsálótól fertőződött prérikutyákról került át a velük közvetlen kontaktusba került emberekre. 2017 óta Nigériában kiterjedt járvány zajlik, ahonnan behurcolták Afrikán kívüli országokba is a vírust (Egyesült Királyság, Szingapúr, Izrael), de az tovább nem terjedt. 2022. május eleje óta viszont olyan országokból is jelentettek majomhimlős eseteket, ahol a betegség nem endémiás, és a betegek többsége nem is járt endémiás országban. A WHO 2022. július 25-i jelentése szerint 75 országban mutattak ki majomhimlős emberi fertőzést, összesen 16 016 megerősített esetet. Eddig öten haltak meg a betegségben. A megerősített esetek mintegy kétharmadában ismert a nem és az életkor. Ezeknek a betegeknek 99%-a férfi, medián életkoruk 36 év. Körülbelül az esetek harmadában ismert a szexuális orientáció, ezen betegek 99%-ban homoszexuálisnak vagy biszexuálisnak definiálták magukat. Eddig 319 egészségügyi dolgozó fertőződött meg. Magyarországon 2022. május 31-én azonosította a Nemzeti Népegészségügyi Központ, Nemzeti Biztonsági Laboratóriuma az első majomhimlős megbetegedést. 2022. július 29-ig összesen 37 laboratóriumilag is megerősített esetet találtak, valamennyien férfiak.

Terjedés

A majomhimlő eredetileg zoonózis, vagyis állatról emberre terjedő betegség. A vírus terjedhet a fertőzött állat karmolásával, harapásával, illetve nyers húsának elfogyasztásával. A majomhimlő vírusa emberről emberre csak nehezen, szoros fizikai kontaktus útján tud terjedni. Az átvitel történhet váladékokkal (pl. hólyagbennék, nyál, vizelet, ondó), váladékkal szennyezett tárgyak (pl. ágynemű, ruha, használati tárgyak) útján, valamint cseppfertőzéssel (ehhez a terjedési módhoz hosszabb ideig tartó, közeli kontaktus szükséges). A szexuális érintkezés során a bőrelváltozások útján a közvetlen bőr-bőr érintkezés terjesztheti a vírust. A betegség átlagos lappangási ideje 6-13 nap, de akár 5-21 nap is lehet.

 

Tünetek

A vírusnak két különböző genetikai kládja van. A nyugat-afrikai klád enyhébb, a közép-afrikai (kongó-medencei) klád súlyosabb megbetegedést okoz emberben. A halálozási ráta majomhimlő-megbetegedés esetén 1-10% között van. A jelenlegi járványban jellemzően <1%.

A leggyakoribb tünet a láz, fejfájás, hidegrázás, kimerültség, nyirokcsomó-duzzanat, hátfájás, torokfájás és izomfájdalom. Általában a prodromális tünetek megjelenését követő három napon belül az elsődleges fertőzés helyéről makulopapulózus kiütés indul, amely gyorsan átterjed a test más részeire. A betegségre jellemző, disszeminált kiütéses esetekben a tenyér és a talpak is érintettek (lásd. 1. ábra). A kiütéseket megelőzően és azokkal egyidejűleg sok betegnél nyirokcsomó-gyulladás alakul ki, ami általában nem figyelhető meg a fekete himlő vagy bárányhimlő esetén. Érdemes megemlíteni, hogy a nyugati országokban észlelt, utazással összefüggő esetekben a klinikai tünetek általában enyhék, a fertőzés jellemzően önkorlátozó, néha nagyon kevés elváltozással. A 2022-es járványkitörések során sok esetben kiütések jelentek meg az anogenitális régióban is. Az elváltozások száma néhánytól akár több ezerig is terjedhet. Az érintettek többségénél a majomhimlő jellemzően 2-4 hétig tart, és teljes gyógyulással jár. A betegség súlyossága függ a fertőzési módtól, a gazdaszervezet fogékonyságától és a fertőzést okozó vírus mennyiségétől. A trópusi erdős területeken vagy azok közelében élő emberek közvetett vagy alacsony szintű expozícióban lehetnek a fertőzött állatokkal, ami esetleg szubklinikai fertőzéshez vezethet.

Terápia

A betegség terápiája elsősorban tüneti: a láz és a viszketés csillapítása, folyadékpótlás. Súlyos esetekben antivirális szer adható, melyek közül a Tecovirimat rendelkezik az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) forgalombahozatali engedélyével. Potenciálisan szóba jöhet a Brincifodovir és a Cidofovir használata.

Megelőzés

A legfontosabb megelőzési módok: a fertőzött beteg elkülönítése, a higiéniai szabályok fokozott betartása, az egészségügyi ellátás során az egyéni védőeszközök megfelelő alkalmazása.

A korábbi, fekete himlő elleni védőoltás keresztvédelmet biztosíthat a majomhimlő ellen. Egyes források szerint viszont a fertőzést évtizedekkel megelőző himlőoltás nem volt hatással a betegség időtartamára vagy a betegség súlyosságára.

A WHO ajánlása alapján az expozíciót követő korai, a majomhimlő-esetnek való kitettséget követő négy napon belüli feketehimlő-oltás megelőzheti a betegséget, vagy enyhítheti annak lefolyását. Pre-expozíciós profilaxis ajánlott a poxvírussal dolgozó laboratóriumi személyzetnek és mindazoknak (pl. egyes immunszupprimáltak), akiket kockázatbecslés alapján magas kockázatú csoportba lehet sorolni. Az EMA a betegség elleni védekezésre az Imvanex (élő, módosított Ankara vakcíniavírus) vakcinát ajánlja.

Diagnosztika

A majomhimlő vírusa 3-as kockázati csoportba tartozó biológiai kórokozónak minősül. A vírus kezelésével járó tevékenységeket ezért csak olyan munkaterületeken szabad végezni, amelyek megfelelnek a legalább a hármas biztonsági szintnek. A majomhimlő laboratóriumi megerősítéséhez ajánlott beküldendő vizsgálati anyag a bőrelváltozásból vett minta: az elváltozás felszínéről és váladékából vett tamponminta, kaparékminta. A tamponokat nem inaktiváló vírustranszport táptalajba (VTM) kell helyezni, melyet a Nemzeti Népegészségügyi Központtól (NNK) lehet igényelni. Több azonos stádiumú léziót kell gyűjteni egyetlen csőbe, lehetőleg a test különböző helyeiről. A különböző stádiumú (hólyagos/fekélyes/pörkös) bőrelváltozásokból eredő mintákat külön csőben kell gyűjteni. Az elváltozásból vett mintán kívül garatminta vétele is célszerű. További mintatípusok – pl. vizelet, ondóváladék, rektális és/vagy genitális tampon – beküldése is javasolt. Ezek főleg akkor fontosak, ha nincs bőrelváltozás. Virémia a betegség teljes időszakában előfordulhat, ezért EDTA-s vér beküldése ajánlott az NNK-ba.

A mintákat levétel után 1 órán belül hűtőbe (+4–8 °C) kell helyezni és hűtve szállítani. Amennyiben néhány napon belüli szállítás nem megoldható, a mintákat (az EDTA-s vér kivételével) javasolt fagyasztva –20 °C-on tárolni. Indokolt esetben egyéb szexuálisan terjedő kórokozók szűrése is javasolt.

A majomhimlő diagnosztikája a vírus DNS-ének kimutatásán alapul. A vizsgálatot jelenleg kizárólag a Nemzeti Népegészségügyi Központ Nemzeti Biztonsági Laboratóriuma végzi. Polimeráz láncreakcióval mutatjuk ki a vírus örökítőanyagát, majd teljes genomszekvenálással azonosítjuk a vírus pontos genetikai jellemzőit, mutációit. Magyarországon eddig nyugat-afrikai kládba tartozó vírusokat tudtunk kimutatni, ez terjedt el egész Európában.

 

Felhasznált irodalom:

European Centre for Disease Prevention and Control: Factsheet for health professionals on monkeypox. 2022. június 14.

Kis Zoltán: Poxviridae In: Klinikai és járványügyi virológia 489-465 (szerk:Takács Mária) Vox Medica kiadó, 2011.

Nemzeti Népegészségügyi Központ: Majomhimlő (gyakran ismételt kérdések).

Nemzeti Népegészségügyi Központ: Mintavételi irányelvek (nnk.gov.hu).

WHO: Multi-country outbreak of monkeypox (external situation report 2.). 2022. július 25.

WHO: Second meeting of the International Health Regulations (2005) (IHR) Emergency Committee regarding the multi-country outbreak of monkeypox. 2022. július 23.
WHO: Vaccines and immunization for monkeypox: Interim guidance.2022.június 14. 

  1. ábra: Majomhimlő kiütésfajták

Forrás: https://www.cdc.gov/poxvirus/monkeypox/clinicians/clinical-recognition.htmlcdc.gov.hu

Majomhimlő kiütésfajták

Megtekintések száma: 699

A legégetőbb szakmapolitikai kérdések és vitatémák rovata.

ESEMÉNYEK