Fontos az idős kollégák respektálása

2024-03-05 11:40:00 FORRÁS: Orvosok Lapja

Szerző: Csontos-Singola Edit ügyintéző, MOK Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Szervezete

Orvosok lapja - TESZünk egy kört

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Szervezetnél alapvetőnek tartjuk az idős, nyugdíjas tagokkal történő törődést. 2023-ban a megbecsülés több módon is kifejezésre jutott: hosszú kihagyás után ismét találkozót tartottunk nyugdíjas teadélután keretében, látogatást tettünk legidősebb tagunknál, valamint második alkalommal kerültek átadásra az Életmű- és Lojalitás-díjak.

Többen hiányolták már a 2009 óta hagyománnyá vált nyugdíjas klubdélutánt, amely 2019 decembere óta a Covid-járvány miatt nem került megrendezésre, mivel féltettük idős tagjainkat a pandémiától.
2023 adventjén az elnökség elérkezettnek látta az esemény megszervezését nyugdíjas teadélután formájában. Dr. Csilek András elnöki köszöntője és a beszámoló után igazi kikapcsolódást nyújtott Zsekov Éva Mónika hegedűművésznő professzionálisan összeállított, kreatív produkciója, amelyet teával, forró csokoládéval és uzsonnával kísért kötetlen beszélgetés követett a karácsonyfával díszített kamarai tárgyalótermünkben.
Valamennyi vendégünk rendkívül csinos és elegáns volt. Sokan koruk ellenére aktívan dolgoznak, ki épp rendelésről érkezett, ki pedig épp ügyeletet tartani igyekezett. Csilek elnök úr köszönetét fejezte ki nyugdíjas kollégáinak az odaadó munkáért, életük tevékenységéért, és kívánt mindenkinek jó egészséget, az aktívaknak további jó munkát, a fehér köpenyt már szögre akasztóknak pedig boldog pihentető, unokázós éveket.

   Legidősebb tagunk, a 96 esztendős dr. Balassa Miklós szemész főorvos úr nem tudott eljönni a rendezvényre, ezért otthonában látogattuk meg a szépkorú, szellemileg igencsak friss, de fizikailag már ápolásra szoruló, öt éve ágyhoz kötött Miklós bácsit és 88 évesen is fiatalos feleségét, Erzsike nénit.
Jó szóval és némi kamarai aprósággal köszöntöttük főorvos urat, aki leginkább az elnöki látogatásnak és a szaloncukornak örült. Hosszasan mesélt hosszú élete eseményeiről, főként gyermek- és ifjúkoránál elidőzve.
Balassa doktor 1927-ben Pécsett született, édesapja és testvére jogászdoktorok voltak, de ő a hagyománnyal szakítva inkább orvosdoktori diplomát szerzett szülővárosa egyetemén, amihez talán az is hozzájárult, hogy kisgyerekként sokat betegeskedett.

„Akkoriban a fiatalok nem választhattak, oda kellett menniük, ahová kijelölték a helyüket, ki sportorvosnak, ki honvédorvosnak, amely a legtöbb esetben nem stimmelt az egyén kívánságával. Göröngyös úton, de végül sikerült klinikai gyakornokként a szemészetre kerülnöm. Székesfehérváron kezdtem a pályámat” – vezet be főorvos úr a kezdetekbe.

Ifjú orvosként egy társas utazás alkalmával ismerkedett meg az idegenvezető Erzsikével. A találkozásból szerelem és máig – jóban-rosszban – kitartó házasság lett. Balassa doktor felesége áldozatos munkával ápolja nap-nap után élete párját, pedig már ő sem tinédzser, kezeit arthrosis deformálja. Mindkettejük hallása megromlott, ennek ellenére nagy tisztelettel és szeretettel szólítják meg egymást, mindezt Balassa doktor humora fűszerezi meg.
Főorvos úr fiatal korából élénk emlékekkel bír Hitler Ausztriába való bevonulásáról, az Anschlusszról. Döbbenetes volt azt tudni, hogy egy olyan orvosnál vagyunk látogatóban, aki ezt személyesen átélte.

„1956 júliusában költöztünk Miskolcra. Nem a legjobb időszakban – teszi hozzá főorvos úr. – Az orvosszállón, ahol laktunk, naponta kétszer lehetett a mosdót használni. Két évre rá született meg a fiunk, az egyetlen gyermekünk.

Fiuk hat nyelven beszél, külkeresként dolgozik. Nem erőltették, hogy doktori címet szerezzen. Minden nap reggel ötkor és este kilenckor jön segíteni édesapja ellátásában. Főorvos úr szintén több nyelven tud, felesége elmondta, hogy amikor elfeledkezik magáról, ma is németül vagy ógörögül beszél.

„56-ban miután az élet Miskolcra hozott minket, az Erzsébet Kórházban kezdtem dolgozni. Majd, amikor felépült a mostani Vármegyei Kórház, oda kerültem. 42 évet húztam ott le.” – Hozzáteszi, hogy a rendelőintézeti munkát kissé unalmasnak találta, de a szakmáját és a megélt kihívásokat szerette. Szakmai dolgokról már nem beszél többet.  

Csilek elnök úr a kortársairól kérdezte főorvos urat. „Zsiga él még, 94 éves (dr. Szombati Zsigmond, szülész-nőgyógyász), a többiekről már nem tudok” – említ néhány nevet, akikkel összejártak, egyet, akinek a gyereke játékautójával kiszakította a vadontúj kanapéjukat, és megdöbbenve konstatáljuk, hogy ők már mind elmentek.
A házaspár betegséggel és ápolással teli életét még mindig kitölti a kultúra. Komolyzenét hallgatnak, régi lemezekről. Erzsike képeket készít textíliából, amelyekkel belföldi és külföldi kiállításokon is részt vett.
2016-ban kapta meg Balassa doktor a vasdiplomát a 65 éves találkozón. Ekkor jártak utoljára Pécsett. „Innen már nincs tovább – mondja. – 5 évvel ezelőtt, épp adventkor elestem, itt feküdtem a padlón, nem tudtam, mi lesz velem, muszáj volt a kórházba menni” – emlékszik vissza. Főorvos úr ekkor combnyaktörést szenvedett, operáció után került haza, azóta szorul gondozásra.

Balassa doktor két dolgot semmiképpen sem bánt meg: egyrészt, hogy megismerkedett a feleségével, másrészt pályaválasztását.

„A családban halmozódtak a jogászdoktori címek, én jobb híján inkább az orvoslást választottam, amit egyáltalán nem bántam meg, annak ellenére sem, hogy rengeteg volt a tanagyag és sok időt kellett tanulásra áldozni” – zárja le a beszélgetést.

Csilek elnök úr elköszönéskor hosszasan szorongatta Miklós bácsi kezét, remélve és ígérve, hogy újabb találkozás alkalmával folytatják.

Még a nyár folyamán – 2023. június 21-én – ünnepélyes keretek között, második alkalommal kerültek átadásra a Magyar Orvosi Kamara B.-A.-Z. Megyei Területi Szervezetének elnöksége által 2020 decemberében alapított Életmű- és Lojalitás-díjak.
A kollégák jelölése alapján Életmű-díj elismerésben részesült nyolc, példaértékű tevékenységet folytató, jelenleg is aktív, legalább hetvenéves orvos: dr. Bazsa Geyza, dr. Boda Péter, dr. Erdei Sándor, dr. Mátyás Lajos, dr. Rácz Éva, dr. Szabó István, dr. Szűcs László. és dr. Zelei Borbála, akiknek évtizedeken keresztül kifejtett áldozatos és magas színvonalú munkája elősegítette a térség betegellátását.
Továbbá Lojalitás-díj elismerésben részesült négy, példaértékű tevékenységet folytató orvos: dr. Benke Károly István, dr. Juhász Antal, dr. Radványi Gáspár és dr. Szarka József, akik legalább negyvenéven át ugyanazon a munkahelyen, ugyanabban a szakmában kifejtett áldozatos és magas színvonalú munkájukkal segítették a térség betegellátását.
Az akkori titkár, dr. Körömi Zsolt szép szavakkal méltatta a díjazottak – többek között – rendkívül nagy munkabírását, lelkiismeretes és türelmes, lelkesedéssel és szorgalommal végzett munkáját, szakmai elhivatottságát és alázatát, a páciensek felé mutatott empátiát, a szakmai tapasztalatok edukációját. Kiemelte, hogy a szakmai munkán túl valamennyi díjazott emberi és erkölcsi magatartása példaként szolgálhat a fiatalabb orvosgeneráció számára.
Dr. Csilek András elnök úr ünnepi beszédében kifejezte tiszteletét és megbecsülését díjazott kollégái iránt, valamint hangsúlyozta a kamara összetartó erejének fontosságát: „Hiszek benne, hogy az Életmű- és Lojalitás-díjakban részesülő kollégáink is értik, érzik, hogy mi vagyunk a kamara, hogy jó közénk tartozni, jó köztünk lenni.”

Megtekintések száma: 1608

Kitekintő az ország minden tájára: a területi szervezetek rovata

ESEMÉNYEK