(Kamarai tag) lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés

Kedves Rezidens és Szakorvosjelölt Kollégák!

A 2019-es választásokat követően felállt új kamarai vezetés teljesen új attitűddel viszonyult a fiatalokhoz. Az Elnökség találkozóra hívta a Magyar Rezidens Szövetség és az egyetemek hallgatói önkormányzatának képviselőit, meghallgatta elképzeléseiket, problémáikat, és nyitottnak bizonyult a konstruktív jövőbeli együttműködésre. A hálapénzellenes kampány részeként nagyszabású online felmérést végeztünk az egyetemek hallgatói között, ennek eredményét az Elnökséggel közösen egy fiatal rezidensekből álló csapat ismertette az akkori államtitkár asszonnyal, emellett képzésünk problémáit is ismertethettük.

A Covid-időszak és az új szolgálati jogviszony során felmerült, specifikusan a rezidenseket érintő problémák rávilágítottak arra, hogy szükség van a kamarán belül a véleményünk erősebb közvetítésére. 2021 tavaszán megalapítottuk a Szakorvosjelölti Csoportot, ezt követően rendszeresen részt veszünk az elnökségi üléseken, és közvetítjük a fiatalok problémáit, elképzeléseit.

Tavaly tavasszal, a MOK első kongresszusán dr. Takács Péter államtitkár úr beszéde optimizmusra adott okot: „Olyan anyag nem megy a kormány elé, amiben nincs egyetértés” –hangzott el. Végre a szakma véleményére is kíváncsiak – gondoltuk többen. Teltek a hónapok, valódi egyeztetések nem zajlottak, de egyre több információ szivárgott ki az új tervekről. 2022 októberében pedig az MRSZ kongresszusán az államtitkár úr személyesen ismertette terveit: vezénylés, -20% bércsökkentés, a magánorvosok kötelező állami „továbbképzése”. A kamara a tervezetet hivatalosan csak a beterjesztés előtt, ötnapos véleményezési határidővel kapta kézhez, ehhez a mi csoportunk is adott be módosító javaslatokat, ám végül egy sem került be a törvénybe. 

A törvény elfogadását követően online felmérést végeztünk, melyben a válaszadók 95%-a elutasította annak vitás pontjait, erre alapozva 2023. február 4-én, a rendkívüli Országos Küldöttgyűlésen elhangzott beszédemben a szakorvosjelöltek véleményét tolmácsoltam. 

A küldöttek elsöprő többséggel szavaztak a nyomásgyakorló akcióra, amely szinte el sem indult még, de a kormány haragja elképesztő sebességgel és erővel sújtott le a kamarára: aljas, hazug indokokkal megszüntette a kötelező tagságot, és elvette az etikai ügyek tárgyalásának lehetőségét. Az üzenet egyértelmű: megfélemlítés, elhallgattatás, presszió.

Csak rajtunk áll, hogy ezt hagyjuk-e. A kamara ereje a tagságban van, jelenleg nincs más szervezet az országban, amely megfelelő infrastruktúrával, szervezeti felépítéssel, jogászi háttérrel rendelkezik ahhoz, hogy kiálljon értünk, rezidensekért és szakorvosjelöltekért. Mi kiállunk a kamaráért? Megér nekünk havi kétezer forintot, hogy legyen egy szervezet, amely minket képvisel, kiáll értünk, a betegeinkért, a hivatásrendünk tisztaságáért? A válasz szerintem egyértelmű, nem szabad hagynunk, hogy a politika a fejünk felett, nélkülünk hozzon döntést szakmai kérdésekben. A kiállásunkon múlik, hogy független szakemberek vagy csupán sakkbábuk leszünk egy táblán, ahol az orvost A-ból B-be vezénylik kényükre-kedvükre, ahol szakmaitalan minősítési rendszer alapján csökkentik a fizetésünket, ahol „önkéntesen” vállalhatunk munkát kórházi orvosként a háziorvosi ügyeletben.

Te ilyen jövőt képzelsz el magadnak?