A sürgősségi betegellátóhely a sürgősségi ellátás fantomja, avagy Ajkán semmi nincs rendben és máshol sem lesz

Amikor a Magyar Orvosi Kamara arról beszél, hogy az egészségügy átalakítási terveivel kapcsolatban nem voltak egyeztetések, akkor az olyan rendszerek működésének alapvető kérdéseire gondol, mint például a sürgősségi ellátás és annak progresszivitásának rendezetlensége.

Az ajkai sürgősségi betegellátó osztály egyetlen nap alatt történt technikai megszűntetése és betegfogadóhellyé átminősítése körül kialakult zavar rávilágít arra, hogy a mindennapi betegellátási tevékenység mennyire nem illeszthető össze a rendeleti szabályozásokkal. Pontosan mutatja azt is, hogy mennyire szükség lenne a gyakorlatot végző szakmával történő megegyezésre és a szabályok ehhez való kiigazítására.

Az egészségügyi minimumfeltételekről szóló 60/2003. ESzCsM rendelet sürgősségi betegfogadóhely létrehozásra kötelezi mindazon egészségügyi szolgáltatókat, akik nem tervezett felvételre jelentkező vagy előzetes szakorvosi vizsgálat nélkül jelentkező, vagy beszállított beteg fogadására fekvőbeteg-ellátásra engedéllyel rendelkeznek, de nem felelnek meg a sürgősségi osztály működtetéséről szóló minimum feltételeknek. A betegfogadóhely számára hordozható képernyős EKG-t, hordozható defibrillátort, vércukormérőt, gyermek és felnőtt ambu ballont, szabad légutak biztosításának eszközeit, motoros vagy központi szívót, palackos vagy központi oxigént és egy telefont ír elő minimum feltételként. Összességében ez a felszerelés egy OMSZ esetkocsi eszköztárának felel meg. Személyi feltételeket meg sem határoz a rendelet.

Az ajkai sürgősségi osztály leminősítése napján kiadott 04045-7/2023/EÜIG határozatában a 4602-es (sürgősségi betegellátó egységben szervezett szakellátás) szakma kódját a kórháztól megvonta és veszprémi Csolnoky Ferenc Kórházat jelölte ki az I-es progresszivitású szinten nyújtott sürgősségi szakellátás tekintetében.

Megszűnt-e ezzel a sürgősségi ellátás Ajkán? A válasz erre egyértelmű igen. A 60/2003. ESzCsM rendelet mind a sürgősségi osztály, mind a sürgősségi betegfogadó helyet a 4206-os szakma kód alatt említi. Mivel az ez alatt a szakma kód alatti betegellátás jogát az NNK elvonta így az ez alatt működő szervezeti egységet technikailag megszűntette vagy legalább is 2023. december 31-ig szünetelteti, ami lényegében ugyanazt jelenti. A határozat életbe lépése után már az ide érkező betegeket a kórház számítógépes rendszerében jogszerűen nem lehet regisztrálni sehova, számukra nincs olyan, a kórház működési engedélyében szereplő ambuláns szakma, melynek a kódja alatt bármiféle vizsgálat is kérhető vagy az NNK felé elszámolható lenne. Még gyógyszer kerete sincs. A betegfogadóhely minimum feltételei között nem szerepel számítógép sem, csak egy telefon.

Mire jó a betegfogadóhely? Nagyon úgy tűnik semmire, az oda előírt műszerek tárolásán kívül. Mivel az NNK az I-es progresszivitású szintű beteg ellátását a veszprémi kórháznak írja elő, nagy kérdés, hogy ki az, aki ez alatt van. Milyen sürgősségi betegségek vannak, amelyek a 0-ás (római számmal le sem írható, mert ők nem ismerték a nulla fogalmát) progresszivitáshoz tartoznak? Az oxyológiai-sürgősségi orvostani azon három szakmai irányelve, melyek jelenleg az AEEK oldalán fellelhetőek, semmilyen iránymutatást nem adnak arra nézve, hogy mely heveny megbetegedések mely szintekhez tartoznak (I.a I. II. III. ill Sürgősségi Centrum), hogy hol történik ezen szintek meghatározása. Úgy tűnik, aki az I-es progresszivitási szint alatt van, azok számára áll rendelkezésre a jelenleg heveny módon átszervezés alatt álló háziorvosi ügyelet, ám akkor mi szükség egy betegfogadóhelyre? A válasz egyszerű. Semmi.

Az kilencvenes évek előtti elképzelés, hogy a kórházak osztályos ügyeletes orvosait hívják le a betegfogadóhelyre, nem állja ki az élet és a NEAK próbáját. Már az is kérdés, ki és milyen kritériumok alapján határozza meg, hogy melyik osztály orvosát értesíti az érkező betegről. A lehívott osztályos ügyeletes a beteget nem tudja a kórház ellátási rendszerében rögzíteni az ellátóhelyen, fizikális és néhány alapvizsgálaton (EKG, vércukor és vérnyomásmérés) kívül végezni nem tud és erről papírt sem tud kiállítani a korábban említett elektronikus jelentési lehetőségek nélkül. Labor, röntgen, CT és ultrahang vizsgálatot, mivel nincs NEAK finanszírozott ambulancia, csak a beteg osztályos felvétele után tud jogszerűen. Ez azonban minden a kórházba érkező beteg valamilyen aktív fekvőbeteg osztályos felvételét jelentené. Ha azonban az, ilyen felvett beteg vizsgálata során kiderül, hogy némi gyógyszer adása után pár órával elmehetne haza a fekvőbeteg osztály nem tud ambulánslapot kiállítani. Már rég megszűntek az osztályokhoz rendelt kórházi akut ambulanciák, kivétel ez alól talán csak a traumatológia, ami azért elég egzakt szakága az egészségügynek. Az osztályok számára jogszabályban megszabott az, hogy milyen dokumentumok mellet bocsáthatnak otthonukba betegeket, mit jelenthetnek le finanszírozott ellátási epizódként a NEAK felé. Ráadásul egy-egy betegségnek megszabott minimum bennfekvési napja is van, ahhoz, hogy a NEAK fizessen is. A másik lehetőség, hogy kiderül a beteg még sem arra az osztályra való, amelyre felvették, hanem egy másikra, akkor itt pár óra után zárójelentés készül, a másikon pedig új osztályos epizód. Életszerűtlen helyzet és a felesleges osztályos felvétel az pont az, ami ellen küzdöttek a mindenkori egészségügyi miniszterek és államtitkárok.

Ezért találták ki a sürgősségi osztályokat, amelyek előszűrő, osztályozó és elosztó szerepet játszanak a fekvőbetegosztályok előtt.

Az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről szóló 47/2004. (V.11.) ESzCsM rendelet 19. § (1) bekezdése a sürgősségi osztály feladataként jelöli meg a sürgősségi vizsgálatra jelentkezők felvételét, vizsgálatát, elsődleges diagnózisának felállítását, állapotának stabilizálását, más szintre való továbbküldését és a döntést arról, hogy a beteg hazabocsátható-e vagy osztályos felvételt és kezelést igényel. Ezen rendelet a sürgősségi betegfogadóhely feladatait még jelzés szinten sem említi. A rendelet alapellátási ügyeletet, mentést, sürgősségi osztályt és fekvőbeteg osztályt ismer, ezek feladatait határozza meg és ez így van jól.

Ajkán tehát valójában megszűnt a sürgősségi betegellátás, és valójában minden olyan helyen meg fog, ahol ugyanez a forgatókönyv. Létrejött helyette egy meghatározatlan feladatú, személyi feltételek és NEAK elszámolás és finanszírozás nélküli műszerraktár. Ezt okozta az NNK határozat és a jelenleg érvényben lévő jogszabályok összessége.

A mentők azonban így is érkeznek, mert számukra az az utasítás, hogy a földrajzilag legközelebbi helyen kell a beteget átadniuk ellátásra. Számukra pedig eddig is Ajka volt az az intézmény, melyben a beteg leggyorsabban juthatott hozzá a sürgősségi ellátáshoz, ezért jelenleg is úgy hozzák a betegeket, mintha semmi sem változott volna. A betegfogadóhely azonban nem ellátó hely. Az előírt műszerezettsége erre nem alkalmas és mint korábban említettem nem is tud vizsgálatokat végezni finanszírozottan. A mentőnek meg sem szabadna állnia Ajkán.

A sürgősségi osztály épületét nem bontották el, abban az eddig is szolgálatot teljesítő orvosok és szakszemélyzet megtalálható. Jelenleg egy kreált szakma kódja alatt veszik át a betegeket, küldik vizsgálatra és kezelik, mert a beteg gyógyulása nem ettől függ, de az informatikai rendszerben csak így lehetséges. Teszik ezt úgy, hogy tudják kezeléseik, vizsgálataik után NEAK kód hiányában finanszírozást nem fognak kapni. Tudják, hogy a sürgősségi tevékenység után járó emelt bért, pótlékokat nem valószínű, hogy meg fogják kapni, sőt azt sem tudják, hogy jelenleg milyen szakmai egységben dolgoznak, hiszen ők a sürgősségi osztály dolgozói voltak. Teszik ezt, mert hűek akarnak maradni ahhoz a sokat emlegetett esküjükhöz, melynek a vezérelve a beteg legfőbb üdve. Pedig most a dolguk az lenne, hogy mindenkit tovább küldjenek.

Ha ez az ellátás is kiesne, akkor Veszprém nyakába szakadna további nyolcvanezer ember sürgősségi ellátása. A betegeket az OMSZ hozzájuk szállítaná be, majd amennyiben betegsége osztályos ellátást igényel, de fekvőbetegként történő ellátására területileg az ajkai kórház kötelezett, akkor újabb órák elteltével visszaküldenék. Az OMSZ, ha nem csak a mentést, az új orvosi éjszakai ügyeletet, de a sürgősségi osztály és a területileg illetékes fekvőbeteg osztályok közötti szállítást is megkapja, - mert ugye az ilyen beteget ne egy felszereletlen, este 10-ig működő betegszállítás végezze – akkor műszakonként legalább meg kell duplázza a működő egységeinek számát. 

Lehet, hogy a vezető megyei intézmény sürgősségi osztálya jelen pillanatban megfelel a progresszivitási szintjének előírt minimum feltételeinek, de ne tévesszük szem elől a minimumrendelet csillagozott apróbetűs részét sem, ami szerint a „betegforgalom éves szintű 20%-os emelkedése a humán erőforrás minimál szintjének 10%-os, 30%-os emelkedése 15%-os, 50%-os emelkedése 25%-os emelkedését kell, hogy maga után vonja.” Aztán ha ezt már nem tudja teljesíteni, leminősítik területét máshoz csatolják, ám ott ugyanez lesz érvényes és így tovább.

A kiskórházak sürgősségi osztályainak ilyen módon történő bezárása mindenhol ugyanezt a problémát fogja szülni. Ezért mondja azt a MOK, hogy a szakma képviselőivel le kell ülni, a tervezett módosításokat szakmák szerint átbeszélni és a jogszabályokat a beteg érdek mentén az élethez igazítani.

Ehhez nem elég a jog és az Excel.