1. COVID-gyanús esetek vizsgálata

2020-04-01 21:37:00 FORRÁS:

Szerző: jogi munkacsoport

Hírek - Jog-orvoslás

Az alábbi kérdésekkel kapcsolatos jogi álláspontok kialakításában a Magyar Helsinki Bizottság néhány állandó ügyvédje és számos olyan ügyvéd vett részt, akik semmilyen jogviszonyban nem állnak a Bizottsággal. A jogi álláspontok kialakítására a Magyar Orvosi Kamara felkérésére került sor. Minden ügyvéd ingyenesen vesz részt ebben a munkában.

A válaszok olvasásakor mindig érdemes észben tartani, hogy olyan kérdéseket kell most megválaszolni, amelyek eddig talán soha fel sem merültek, bírósági esetjog velük kapcsolatban nem ismert. A célunk az, hogy az egyes kérdések kapcsán gyakorló ügyvédek megfontolásait ismertessük meg, lehetőleg közérthetően, de a lényeges jogszabályi rendelkezésekre legalább utalva.

A válaszok kidolgozásában részt vevő ügyvédek között van korábban büntetőjogi területen ítélkező bíró, egészségügyi szakjogász, munkajogász, büntetőjogi és polgári jogi praxissal rendelkező ügyvéd, de adatvédelmi és közjogi kérdések szakértő ügyvédje is.

Ha valakinek további kérdése van a leírt kérdések kapcsán, annak javasoljuk az Orvosi Kamara, az Operatív Törzs vagy egyéb hatóság megkeresését, esetlegesen ügyvéddel való konzultációt.

Kérdés

 

Ha egy beteg akár azonnali vizsgálatot igényelne, rosszabb esetben akut műtétet, viszont lázmérés, a COVID-19 kérdőív kitöltése után gyanús esetnek minősül, mit kell tennünk? Kötelesek vagyunk-e védőfelszerelés hiányában ellátni vagy akár csak megvizsgálni is? Ha nem látjuk el, és ebből maradandó egészségkárosodása származik a betegnek, mire hivatkozhatunk, van-e mire hivatkoznunk? Vagy ha letesztelik a beteget, de mire megjön az eredmény, már rosszabb állapotba kerül?

Válasz

Orvosszakmai háttér

Az alábbi linken találhatók a szakmai kollégiumok jelenleg érvényes ajánlásai. Ezekben szerepel, hogy milyen betegségek minősülnek sürgősnek, amelyeket ezért a covid19-el fertőzött betegnél is el kell végezni.

https://kollegium.aeek.hu/Dokumentumok/Index

 

Jogi kérdések

1/ a COVID-19 kérdőív kitöltése után gyanús esetnek minősül, mit kell tennünk? (kiegészítés: ennek ellátásához előírtak a levélben szereplő védőeszközök) Kötelesek vagyunk-e védőfelszerelés hiányában ellátni vagy akár csak megvizsgálni is?

2/ Ha nem látjuk el, és ebből maradandó egészségkárosodása származik a betegnek, mire hivatkozhatunk, van-e mire hivatkoznunk?

3/ Vagy ha letesztelik a beteget, de mire megjön az eredmény, már rosszabb állapotba kerül?

 

Jogi válasz:

 

Általános megjegyzések

Ha a munkáltató/felettes utasítja a dolgozót a fertőzésgyanús beteg ellátására, a rizikócsoportba nem tartozó egészségügyi dolgozó egészségét minden bizonnyal ez nem veszélyezteti közvetlenül vagy súlyosan, így közalkalmazott/munkavállaló esetén nem alkalmazható a Munka törvénykönyve. 54. § (2) szerinti utasítás-megtagadási jog („A munkavállaló megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása […] a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.”)

 

Lényeges szempont, hogy az Eütv. 77. § (1) bekezdése alapján a sürgős szükség gyanújával ellátásra jelentkező beteget az igénybevétel alapjául szolgáló jogviszonytól függetlenül meg kell vizsgálni, és sürgős szükség fennállása esetén az egészségi állapota által indokolt ellátásban kell részesíteni. A 125. § szerint pedig sürgős szükség esetén az egészségügyi dolgozó - időponttól és helytől függetlenül - az adott körülmények között a tőle elvárható módon és a rendelkezésére álló eszközöktől függően az arra rászoruló személynek elsősegélyt nyújt, illetőleg a szükséges intézkedést haladéktalanul megteszi. Kétség esetén a sürgős szükség fennállását vélelmezni kell.

 

Ami konkrétan a vizsgálat és/vagy ellátás megtagadásának eseteit jelenti, azokat az Eütv. 131. §-a tartalmazza részletesen. Ezek közül a védőfelszerelések kapcsán az Eütv. 131. § (3) c) bekezdésében szabályozott azon eset merül fel, amely szerint az orvos a beteg vizsgálatát követően megtagadhatja a beteg ellátását, ha a szükséges ellátás nyújtásához nincsenek meg a személyi/tárgyi feltételek. Ebben az esetben alkalmas szolgáltatóhoz kell irányítani a beteget. Mindezekkel kapcsolatos bizonytalansági tényező, hogy a megfelelő, a járvány leküzdésére alkalmazott védőfelszerelések hiánya a feltételek hiányaként értelmezhető-e, vagy csak a működési feltételekről szóló jogszabály (60/2003. ESzCsM rendelet) által az adott szakterületre és ellátási formára előírt feltételek meglétének hiánya jelentené ezt.

 

Felmerülhet az etikai [2006. évi XCVII. 20. § a); MOK Etikai Kódex II.2.1.(1)] és a büntetőjogi felelősség (foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés – Btk. 165. §) sürgős szükség esetén, amennyiben a vizsgálat jogellenesnek minősülő megtagadására kerülne sor.

 

Összegezve, a kérdésekre adott válasz és a helyes eljárás az alábbiak szerint foglalható össze a fentiekre is tekintettel:

 

  1. Írásban jelezni kell a munkáltató felé, ha a megfelelő védőfelszerelések nem állnak rendelkezésre, és kérni kell a munkáltató ezzel kapcsolatos bizonyítható (írásbeli) állásfoglalását.
  2. Amennyiben a munkáltató a védőfelszerelések hiánya ellenére utasítja a dolgozót a beteg ellátására, akkor a dolgozónak tudnia kell, hogy az ellátás megtagadásának jogszerűsége kétséges, mivel egyrészt bizonytalan, hogy (közalkalmazott/munkavállaló számára releváns módon) az egészségére közvetlen/súlyos veszélynek minősíthető-e az ellátás, másrészt az is, hogy a védőfelszerelések hiánya az ellátás feltételeinek hiányával azonos-e jogi értelemben. Ezt a kérdést még soha nem vizsgálta bíróság, de a szabály megfogalmazásából adódóan jó eséllyel a védőfelszerelés hiánya nem olyan ok, amire hivatkozva meg lehetne tagadni az ellátást. Ugyanis a törvény szerint a hiányzó tárgyi feltétel az ellátás nyújtását lehetetlenné tevő eszközhiányt jelenti, és nem azt, hogy az ellátást nyújtó orvos egészségének védelméhez szükséges tárgyi eszköz nem áll rendelkezésre.
  3. Ha nem látjuk el, és ebből maradandó egészségkárosodása származik a betegnek, mire hivatkozhatunk, van-e mire hivatkoznunk?

 

A fentiek alapján a példában leírt és semmilyen más sürgős esetben nincs ilyen hivatkozási alap. Ha az ellátás megtagadására valaki utasítást kapott volna, akkor az utasítás szerinti eljárás esetén kártérítési reálisan igény nem hárítható tovább a dolgozóra, és munkajogi következménye sem lehet.

 

De a büntetőjogi felelősség nem kizárható egyik esetben sem. Ugyanis a Btk. 165. §-a szerint az, aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha ez a mulasztás halált okoz, akkor a büntetési tétel öt évig terjedhet. Ha pedig az ellátási kötelezettség ellenére az orvos nem nyújt ellátást, akkor azzal foglalkozási szabálysértést követ el. Büntethetőséget kizáró oknak sem minősül nagy valószínűséggel az, hogy a védőfelszerelés hiányában valaki megfertőződhet, és ebből a veszélyből próbálja menteni magát (Btk. 23. §-ában foglalt végszükség). Egyrészt rendkívüli nehézségbe ütközne azt bizonyítani, hogy valaki tényleg megfertőződött volna és annak olyan súlyos következményei lettek volna, mint egy sürgős egészségügyi beavatkozás megtagadásának. Másrészt az orvosok a foglalkozásuknál fogva nagyobb veszélyt viselnek, amire a Btk. 23. § (3)-a külön kitér.

 

  1. Ha letesztelik a beteget, de mire megjön az eredmény, már rosszabb állapotba kerül, más a kérdés megítélése?

 

Mindig az adott pillanatban rendelkezésre álló információk alapján kell eljárni, az ellátás sürgősségét megítélni, a fent hivatkozott Eütv. 77. § (1) bekezdése és 125. §-a alapján a sürgős szükség esetén nem tagadható meg az ellátás.

 

Egyéb 1: a munkáltató kártérítési felelőssége

 

A munkáltató/egészségügyi szolgáltató felelős azért a jogsérelemért és kárért, amit azzal okoz, hogy nem biztosítja a dolgozónak a megfelelő védőeszközöket. [Munka törvénykönyve 166. § (1)] Vagyis ha bármilyen egészségkárosodása vagy vagyoni kára keletkezne az egészségügyi alkalmazottnak azért, mert nem biztosítottak neki védőfelszerelést, akkor az ebből eredő minden kárt a munkáltató köteles megtéríteni.

 

Egyéb 2: ha fertőzésgyanús vagy bizonyítottan fertőzött beteget látott el az orvos, akkor a járványügyi szabályok rá is vonatkoznak

 

Ha valaki megfelelő védőfelszerelés nélkül kapcsolatba került fertőzött vagy annak gyanúját mutató beteggel, akkor maga is potenciális fertőző lett, így köteles vírustesztet végezni, annak elérhetősége hiányában önkéntes karanténba vonulni. Ennek elmaradása esetén szintén felmerülhet ugyanis a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés, mivel fertőzötten beteget ellátni tilos.

Megtekintések száma: 6042
ESEMÉNYEK