17. Helyettes állítása, védőeszköz beszerzés kötelezettsége

2020-04-20 10:38:00 FORRÁS:

Szerző: jogi munkacsoport

Hírek - Jog-orvoslás

Kérdés

Én is jóval túl vagyok a 65 éven. Március ….-tól nem dolgozom. Nagy nehézséggel tudtam helyettest állítani a betegrendelésekre. Egészséges rendelésre azonban hosszabb ideig nem volt helyettes, ebben az időszakban ezért a védőoltások szüneteltek praxisomban. A  Népegészségügyi Szolgálat nem nyújtott segítséget a probléma áthidalására, csak telefonon felszólított, hogy azonnal indítsam be a tanácsadást ás a kötelező védőoltásokat. Azaz jelezte, hogy a helyettesállítás az én kötelességem. Ezt is megoldottam végül, de ezek a helyettesek csak meghatározott ideig lesznek. Utána mi lesz? Belátható, hogy az idő előrehaladásával egyre nehezebb lesz helyettest találni!

A teljesség kedvéért: az első perctől napi 12 órában online (telefon, skype, email) a betegek és a helyettesek rendelkezésére állok.

Kinek a kötelessége – jelen veszélyhelyzetben – a 65 éven felüliek helyettesítésének megoldása? Ha az enyém, de ezt nem tudom teljesíteni, akkor milyen szankciókra számíthatok?

Kitöltöttem az erre vonatkozó kérdőívet is, de itt is jelzem, hogy 50 db sebészi maszk (állami forrásból) és 2 FPP1 maszk (önkormányzati forrásból) volt a nekem eljuttatott védőeszköz. Még egy darabig kitart a saját forrásból biztosított fertőtlenítő és kéztörlő. Mivel ezek hiánycikkek, ha elfogy, mit tudok csinálni.? Ebben kértünk segítséget az Egészségügyi Szolgálattól. A válasz az volt, hogy erre nincs költségvetésük, és az én dolgom a beszerzés és a kifizetés is.

Válasz

Az egészségügyi hatóság köteles ellenőrizni az egészségügyi szolgálatók működésének megfelelőségét. [96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet, 16. § (1)]. A feltételek biztosítása fő szabály szerint a működési engedéllyel rendelkező szolgáltató feladata.

Az alapellátásban a vállalkozó orvos helyettesítésének feladatát az önkormányzattal kötött szerződésben kell rendezni [4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 1. § (1) b) pont, 7. § (2) bekezdés]. Ha a szerződés szerint a helyettesítés biztosítása a vállalkozó orvos feladata, akkor az ennek elmaradásából fakadó következményekért felelős. Az önkormányzat felé fennálló felelőssége a szerződésben foglaltaktól is függ, a szerződéskötés időpontjában előre nem látott járványügyi helyzet miatti nehézségek olyan körülményként jöhetnek szóba, amelyek jogvita esetén a felelősség alóli mentesülést eredményezhetik [Polgári Törvénykönyv, 6:142. § – „Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.”)

A felelősség megállapítása esetén az egészségügyi hatóság a hiányosság miatt különféle szankciókat alkalmazhat, melyek közül a legsúlyosabbak közé tartozik a 30 ezer forinttól 5 millió forintig terjedő egészségügyi bírság [1991. évi XI. törvény 13/A § (1b) bekezdés, (2) bekezdés aa) pont és (5) bekezdés], illetve a hiányosságok felhívásra történő pótlásának elmulasztása esetén akár a működési engedély visszavonása. A helyettesítés megoldatlansága esetén ezért a hatóság haladéktalan értesítésén túl célszerű  a hatósággal és az önkormányzattal mindenben együttműködni függetlenül attól, hogy kit milyen felelősség terhel a helyettesítés adott helyzetben való megszervezéséért.

A tárgyi eszközök biztosítása is a szolgáltató feladata fő szabály szerint. Ugyanakkor a válsághelyzetre vonatkozó, kivételt megalapozó szabály is van: „Az egészségügyi válsághelyzeti ellátáshoz szükséges, az egészségügyi szolgáltatók, valamint az együttműködő szervezetek készleteit meghaladó eszközöket és anyagokat az Állami Egészségügyi Tartalékból kell biztosítani.” [Eütv. 231. § (1) bekezdése]. Erről a törvény kommentárja ezt mondja: „Bár minden egészségügyi szolgáltató rendelkezik normál működéséhez műszer-, eszköz-, gépparkkal és gyógyszer-, gyógyászatisegédeszköz-, valamint orvostechnikai eszközkészlettel, azonban havária miatti válsághelyzet [Eütv. 228. § (2) bekezdés a) pont] idején, amennyiben ezek elégtelennek bizonyulnak, azt az Állami Egészségügyi Tartalék (a továbbiakban: ÁET) biztosítja.

Erre tekintettel szintén célszerű a hatósággal szorosan együttműködni, és ennek keretében haladéktalanul jelezni (mégpedig az utólagos bizonyíthatóság érdekében írásos formában), hogy a válsághelyzet miatt szükséges, a normál készleteket meghaladó eszközök nem állnak rendelkezésre, és kérik azok Állami Egészségügyi Tartalékból történő biztosítását. Ha nem is jár ez a kérés eredménnyel, arra jó lesz, hogy amennyiben akár a személyi, akár a tárgyi feltételek hiánya miatt bármilyen eljárás indul az egészségügyi szolgáltató ellen, annak során lehet hivatkozni a járvánnyal összefüggő korlátozó, lehetetlenítő körülményekre, és igazolni a szolgáltató által a hiányosságok kiküszöbölésére megtett, illetve megtenni szándékolt lépéseket.

A képet még tovább bonyolítja, hogy a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998 (VI.3) NM rendelet 41.§ (4) bekezdés alapján a járási hivatal kötelessége gondoskodni a fertőzés terjedésének, megelőzésének leküzdéséhez szükséges anyagokról, eszközökről. Hogy ez a kötelezettség az egészségügyi szolgáltatókkal szemben is terheli-e a járási hivatalt, arra a jogszabály nem ad egyértelmű választ, de – a fentihez hasonló okból – érdemes erre hivatkozással megkeresni a hivatalt.

Megtekintések száma: 2712
ESEMÉNYEK