GYED mellett látom el egy házi gyermekorvosi rendelő feladatait (kettő hat év alatti gyermekem van). A kötelező oltásokat is be kell adnom, mert a 65 éven felüli kollégák nem dolgoznak.
Ezen felül a hétvégi ügyeletbe is be szeretnének vonni. (Ketten maradtunk házi gyermekorvosok a városban, mi is más településről járunk be minden nap.) Védőfelszerelés, fertőtlenítő szerek sem állnak rendelkezésre, önerőből sem tudjuk beszerezni ezeket. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma sem tudott állásfoglalást adni az ügyben. Tájékozódni szeretnék, hogy a jelen helyzetben milyen munkára vagyok kötelezhető.
Eszközök biztosítása
A vállalkozó háziorvos az önkormányzattal kötött szerződésben foglaltak szerint köteles az ügyeleti szolgálatban részt venni [4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 4. § (1) e) pont]. A szükséges tárgyi eszközöket az ügyeleti feladatot ellátó szolgáltatónak kell biztosítania, kivéve ha szerződésben ezt a kötelezettséget más (például az ügyeletben részt vevő vállalkozó orvos) átvállalja.
Ugyanakkor a válsághelyzetre vonatkozó, kivételt megalapozó szabály is van, eszerint „Az egészségügyi válsághelyzeti ellátáshoz szükséges, az egészségügyi szolgáltatók, valamint az együttműködő szervezetek készleteit meghaladó eszközöket és anyagokat az Állami Egészségügyi Tartalékból kell biztosítani.” [Eütv. 231. § (1) bekezdése]. Erről a törvény kommentárja ezt mondja: „Bár minden egészségügyi szolgáltató rendelkezik normál működéséhez műszer-, eszköz-, gépparkkal és gyógyszer-, gyógyászatisegédeszköz-, valamint orvostechnikai eszközkészlettel, azonban havária miatti válsághelyzet [Eütv. 228. § (2) bekezdés a) pont] idején, amennyiben ezek elégtelennek bizonyulnak, azt az Állami Egészségügyi Tartalék (a továbbiakban: ÁET) biztosítja.”
Erre tekintettel célszerű a hatósággal szorosan együttműködni, és ennek keretében haladéktalanul jelezni (mégpedig az utólagos bizonyíthatóság érdekében írásos formában), hogy a válsághelyzet miatt szükséges, a normál készleteket meghaladó eszközök nem állnak rendelkezésre, és kérik azok Állami Egészségügyi Tartalékból történő biztosítását. Ha nem is jár ez a kérés eredménnyel, arra jó lesz, hogy amennyiben akár a személyi, akár a tárgyi feltételek hiánya miatt bármilyen eljárás indul az egészségügyi szolgáltató ellen [96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet 16. § (1)], annak során lehet hivatkozni a járvánnyal összefüggő korlátozó, lehetetlenítő körülményekre, é s igazolni a szolgáltató által a hiányosságok kiküszöbölésére megtett, illetve megtenni szándékolt lépéseket.
A képet még tovább bonyolítja, hogy a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998 (VI.3) NM rendelet 41.§ (4) bekezdés alapján a járási hivatal kötelessége gondoskodni a fertőzés terjedésének, megelőzésének leküzdéséhez szükséges anyagokról, eszközökről. Hogy ez a kötelezettség az egészségügyi szolgáltatókkal kapcsolatban is terheli-e a hivatalt, arra a jogszabály nem ad egyértelmű választ, de – a fentihez hasonló okból – érdemes erre hivatkozással megkeresni a hivatalt is.
Kirendelhetőség
Egészségügyi válsághelyzeti intézkedés keretében bármely egészségügyi dolgozó más egészségügyi tevékenység ellátására kirendelhető. Az egészségügyi dolgozó kirendelésére az egészségügyi államigazgatási szerv rendelkezése alapján az egészségügyi szolgáltató vezetője, ez utóbbi hiányában az egészségügyi államigazgatási szerv jogosult [Eütv. 229. § (3)]. Ugyanakkor az 521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 14. § (5) bekezdése kivételeket is meghatároz a kirendelhetőség alól, ezek között szerepel a várandósság megállapításától a gyermek hároméves koráig tartó időszak, valamint a gyermek tizenhat éves koráig az is, ha valaki a gyermekét egyedül neveli.
