20. Nyugdíjkompenzáció

2020-04-20 10:44:00 FORRÁS:

Szerző: jogi munkacsoport

Hírek - Jog-orvoslás

Kérdés

74 éves manuális területen nyugdíj mellett közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó szakorvos vagyok. A 2020. márc.11. napján 40/2020.(III.11.) számú kormányrendelettel kihirdetett vészhelyzetre és az ezzel kapcsolatos járványhelyzetre tekintettel munkaidőben nem dolgozhatok munkahelyemen. Más olyan munkakört, ahol nincs személyes találkozás a betegekkel, a munkahely nem tud biztositani sem a munkahelyen, sem home office formában. Kérdéseim a következők:

-állásidő esetén milyen jogok illetnek meg/munkabér és nyugdíj bérkiegészítésként való folyósítása?

- fizetés nélküli szabadság esetén a nyugdíj folyósítása fenti bérkiegészítés formájában?

-éves szabadság kivétele?

Válasz

Jogszabályok

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXI. törvény 83/C. § (1) szerint az öregségi nyugdíj folyósítását – az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, szolgálati viszonyban áll.

Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja a jogviszony megszűnését.

Az öregségi nyugdíj tárgyhónapra (tárgyhónapokra) járó folyósítását a jogosult kérelmére mindaddig szüneteltetni kell, amíg annak újbóli folyósítását nem kéri.

Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (Eütev tv.) 16/B § alapján azt a közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozót, akinek Tny. 83/C. §-a alapján szüneteltetik a nyugdíját – ideértve a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. §-a szerinti szüneteltetést is –, a munkáltató – általa meghatározott összegű – jövedelemkiegészítésben részesítheti az Eütev tv.-ben részletezett feltételek, valamint kormányrendeletben meghatározott eljárásrend szerint és jóváhagyás birtokában.

Az egészségügyi dolgozó nem jogosult jövedelemkiegészítésre a fizetés nélküli szabadság, valamint az egész napos igazolatlan távollét időtartamára, illetve nem jár jövedelemkiegészítés a felmentési időnek arra a részére, amely időtartam vonatkozásában az egészségügyi dolgozót a munkavégzési kötelezettség alól mentesítették.

A konkrét válaszok az alábbiak

  • Állásidő esetén milyen jogok illetnek meg/munkabér és nyugdíj bérkiegészítésként való folyósítása?

Ha a munkáltató – jelen esetben a tárgykörben kiadott miniszteri körlevélben foglaltakat is figyelembe véve – úgy ítéli meg, hogy nem tudja a munkavállaló munkavégzését lehetővé tenni, akkor a munkavállalót alapbér illeti meg. [Munka Törvénykönyve, 146. § (1) bekezdés].

Ugyanezen § alapján ha a munkáltatási kötelezettségének a munkáltató elháríthatatlan külső ok miatt nem tud eleget tenni, ez esetben nem köteles az alapbér folyósítására. Amennyiben alapbér kifizetés nem történik, ez esetekben álláspontunk szerint nem jogosult jövedelemkiegészítésre sem a nyugdíjas alkalmazott. Álláspontunk szerint ugyanakkor a járvány e tekintetben nem minősül elháríthatatlan külső oknak mindaddig, amíg nincs általános hatályú jogszabályi tiltás a 65 év feletti munkavégzésre, tehát az alapbért a munkáltatónak meg kell fizetnie.

  • Fizetés nélküli szabadság esetén a nyugdíj folyósítása fenti bérkiegészítés formájában

Fizetés nélküli szabadság alatt nem jogosult bérkiegészítésre a nyugdíjas egészségügyi közalkalmazott, azonban a nyugdíj folyósítása szünetel ezen időszakban, mivel közalkalmazotti jogviszonya fennáll.

  • Éves szabadság kivétele: munkáltatóval egyeztetve lehetséges
Megtekintések száma: 3557
ESEMÉNYEK