Kérdés

Szakorvosjelölt vagyok, jelenleg gyes mellett dolgozom napi 8 órában. A munkahelyemet átalakítják fertőző betegeket ellátó hellyé. Kérdés, hogy ez kirendelésnek minősül-e, hiszen gyakorlatilag átalakul a munkahelyem, tehát annak ellenére, hogy helyben maradok, olyan a helyzet, mintha egy másik intézménybe rendelnének ki, amit a három év alatti gyermekem miatt nem tehetnének, ha valóban kirendelésről lenne szó.

Válasz

Az egészségügyi válsághelyzeti ellátásról szóló 521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 14. §-a alapján az Eütv. 228. § (2) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi válsághelyzetben az egészségügyi dolgozó kirendelhető egészségügyi tevékenység ellátására alapellátást, járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó, az egészségügyi válsághelyzet felszámolásában résztvevő intézménybe vagy időszakosan működő gyógyintézetbe.

A Korm. rendelet nem szabályozza a kirendelés fogalmát, azonban véleményünk szerint a kirendelés más munkavégzési helyen történő átmeneti foglalkoztatást jelent. Jelen esetben a munkavégzési hely nem változik, kizárólag a munkakör és munkafeladatai változnak az orvosnak, amikor a munkahelyét átalakítják fertőző betegeket ellátó hellyé. Nem egyértelmű ezért, hogy a fent hivatkozott Korm. rendelet és az abban foglalt korlátozások alkalmazandók-e jelen esetben.

A Korm. rendelet az Mt.-vel összhangban védett személyek esetén tiltja a kirendelést, ezzel megakadályozva, hogy más munkavégzési helyen legyenek kötelesek munkát végezni. Az Mt. és a Korm rendelet is más helységben végzendő munka esetén írja elő a korlátozást, más munkakörben történő munkavégzés esetén nincsen korlátozás, tehát álláspontunk szerint jelen esetben a Korm. rendelet szerinti taxatív korlátozás nem alkalmazandó. Ugyanakkor a kérdés feltevőjének igaza van, a helyzete nem sokban különbözik egy kirendeléstől a konkrét esetben.

Bár az Mt. alapján a munkáltató jogosult átmenetileg a munkavállaló munkakörét módosítani, azonban ez esetben is rendeltetésszerűén és jóhiszeműen köteles eljárni, és ennek során a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat [Mt., 6. § (2)-(3) bekezdései]. Véleményünk szerint ez esetben a munkavállaló a jóhiszeműség és tisztesség elvére hivatkozva kérheti a munkavégzés alóli mentesítést, vagy olyan munkakörben való foglalkoztatást, amely figyelembe veszi a speciális helyzetét.