24. Kirendelés, háziorvos

2020-04-20 10:54:00 FORRÁS:

Szerző: jogi munkacsoport

Hírek - Jog-orvoslás

Kérdés

A Népegészségügyi hivatal többször megkeresett már azügyben, hogy a légúti ellátási pontok felállítása okán hogyan és miként akarnak majd minket, háziorvosokat kirendelni. Kérdéseimre mint a kirendelés ideje alatti munkavégzés finanszírozása, a kirendelés útiköltségének megtérítése, a kirendelés miatti munkavégzés (pl. éjszaka) után a saját körzetem ellátása (munkaidő), kirendelés miatti munkavégzés alatt a saját körzetem ellátása csak hallgatás volt a válasz. Kérdéseim a következők:

  1. Mely jogszabályi rendelkezések szabályozzák a kirendelést, annak módját, finanszírozását?
  2. Ha esetlegesen kirendelnek, akkor mely jogszabály hatálya alá esik a beosztás és a munkavégzés? Mt. vagy esetleg más?
  3. Expressis verbis mely jogszabály rendelkezik az ingyenmunka tilalmáról?

Válasz

  1. A kirendelésre a jelenleginek megfelelő egészségügyi válsághelyzetben a 521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 14. és 16-19. §-ai vonatkoznak. Ezek azonban nem tartalmaznak különösebben részletes szabályokat. A kirendelés olyan egészségügyi dolgozó esetében, akit nem valamely egészségügyi intézményben foglalkoztatnak, a megyei kormányhivatal határozatával történik. Az egészségügyi válsághelyzeti ellátásban részt vevőknek az egészségbiztosítás által fedezett összegen felül felmerülő költségeit a központi költségvetés téríti meg [Eütv., 230. § (5)].

Arról nem szól kifejezetten a rendelet, hogy amennyiben a kirendelés valamely más területen eredményez ellátatlanságot (saját körzet ellátása), kinek mi a feladata. Ennek feltehetően az az oka, hogy a jogalkotó olyan személyek kirendelésével számolt, akiknek a kirendelése nem eredményez új kirendelési szükségletet (pl. az így „magára maradt” saját körzet ellátása érdekében). Ezért ennek a kérdésnek a megválaszolása a jelenlegi jogi környezet alapján nem lehetséges.

  1. Bár a rendelet nem tartalmaz e tekintetben részletes szabályokat, az valószínűsítjük, hogy a kirendelés alapján ellátott munkára az Mt. szabályai alkalmazandók. A rendelet 14. § (8) bekezdése szerint a kirendelt egészségügyi dolgozó napi munkaideje a napi 12 órát nem haladhatja meg. Annyit tartalmaz még a rendelet, hogy ha a kirendelt személy lakóhelye, illetve tartózkodási helye és a kirendelés helye közötti napi közlekedésre nincs lehetőség, illetve ez aránytalan nehézséggel járna, a kirendelt személy elhelyezéséről és ellátásáról gondoskodni kell (kórházi kirendelés esetén a kórháznak, háziorvosi, illetve járóbeteg-szakellátási feladatra történő kirendelés esetén a kirendelés helye szerinti település polgármestere útján a kirendelés helye szerint illetékes megyei védelmi bizottság elnökének). Az sem kizárt azonban, hogy a bíróság úgy foglalna állást, hogy a speciális helyzetben megrendelői egyoldalú nyilatkozattal jön létre vállalkozási szerződés a kirendelő szervvel.

A rendelet nem rendezi azt a kérdést sem, hogy mi alapján lehet azoknak a munkabérét/díjazását meghatározni, akik a kirendelés előtt nem munkaviszonyban álltak. Az álláspontunk az (de erre joggyakorlat nincs, ezért nem tudjuk, hogy egy bíróság hogyan döntene egy ilyen kérdésben), hogy amennyiben a kirendelésben kapott díjazás elmarad a szokásos bértől/vállalkozói díjtól, úgy a különbség perben érvényesíthető lenne.

  1. A munka törvénykönyvének 42. § (1) bekezdés b) pontja szerint a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni, tehát az ingyenmunka lehetősége nem merül fel.
Megtekintések száma: 3260
ESEMÉNYEK