2020-04-20 10:57:00 FORRÁS:
Szerző: jogi munkacsoport
Hírek - Jog-orvoslás62 éves vagyok, krónikus betegségeim vannak sajnos, amiket az állami egészségügyben szedtem össze több évtizedes munkám során. jelenleg több mint 10 éve magánorvos vagyok. A saját vállalkozásomban dolgozom. Számtalan betegségem van. Ilyen helyzetben van-e jogorvoslati lehetőségem az ellen, hogy a koronavírus elleni ellátásra kötelezzenek? Nagyon veszélyeztetettnek érzem magam, ha egy polgári védelmi kirendelés során, lestrapált állapotban kapom el a fertőzést, azt végzetesnek gondolom. Ha más körülmények között, akkor is erősen kétesélyes, hogy át tudom-e vészelni? Van-e egyáltalán lehetőség felmentést kapni ilyen kirendeléssel szemben? Ha nincsen, de megtagadom, akkor mire számíthatok? Letöltendő börtön? egyéb szankció?
A jogszabályok szerint az orvos kirendelhető, ha nem tartozik a 521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint körbe. Nem rendelhető ki a munkavállaló, illetve a foglalkoztatott:
Ezen kivételek között a feltett kérdésben szereplő feltételek nem szerepelnek, így kirendelhető a kérdés feltevője.A kirendelés megtagadása esetén a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés bűncselekménye merülhet fel akkor, ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy kirendelés megtagadásával orvosi foglalkozási szabály is sérül.
A Btk. 165. §-a szerint az, aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha ez a mulasztás halált okoz, akkor a büntetési tétel öt évig terjedhet. Ha pedig az ellátási kötelezettség ellenére az orvos nem nyújt ellátást, akkor azzal foglalkozási szabálysértést követ el. Büntethetőséget kizáró oknak sem minősül nagy valószínűséggel az, hogy valaki megfertőződhet, és ebből a veszélyből próbálja menteni magát (Btk. 23. §-ában foglalt végszükség). Egyrészt rendkívüli nehézségbe ütközne azt bizonyítani, hogy valaki tényleg megfertőződött volna és annak olyan súlyos következményei lettek volna, mint esetleg egy egészségügyi beavatkozás megtagadásának. Másrészt az orvosok a foglalkozásuknál fogva nagyobb veszélyt viselnek, amire a Btk. 23. § (3)-a külön kitér. Ha pedig az orvos esetleg előrelátja azt, hogy egy életveszélyes beteg ellátásának hiánya a beteg életét is követelheti, akkor emberölés gyanúja is felmerülhet.
Ezzel együtt az orvosi szakkérdés, hogy egy adott kórképpel rendelkező, 60 év fölött orvos a COVID-19 fertőzés esetén a saját életét, egészségét közvetlen veszélynek tenné-e ki, az pedig bírói mérlegelés kérdése, hogy az orvos ezt a veszélyt köteles-e vállalni. Fontos szempont az is, hogy megfelelő védőfelszerelés mindehhez biztosított-e, de az sem jósolható meg, hogy ez önmagában eldöntené a kérdést. Ugyanis az is egy lehetséges álláspont, hogy a betegeket valakinek el kell látnia, és ha az ellátás hiányában szenved egy páciens egészségkárosodást vagy hal meg, akkor ez szélsőséges esetben büntetőjogi felelősséget is megalapozhat, de legalábbis egy büntetőeljárás megindulhat, amelynek célja a felelősség bíróság általi eldöntése.
Az egészségügyi kirendeléstől eltér a polgári védelmi kirendelés. Ez utóbbit a katasztrófavédelmi törvény alapján [55. § (2) bekezdés] az érintett lakóhelye szerint illetékes polgármester határozatban rendeli el. Ugyanakkor a katasztrófavédelmi törvény 54. § (2) bekezdésének h) pontja szerint a kórházi, a járóbeteg- és alapellátást végző orvos és szakképzett szakdolgozó polgári védelmi kötelezettségét munkaköre ellátásával teljesíti, és az ilyen személyek ugyanezen paragrafus (4) bekezdése alapján polgári védelmi szolgálat ellátására és megjelenésre nem kötelezhetőek, polgári védelmi szervezetbe nem oszthatóak be, beosztásukat meg kell szüntetni. Így aktív orvos esetében a polgári védelmi szolgálat kötelezettsége nem merül fel.