29. Kirendelhető-e az orvos, ha az egyébként fekvőbetegnek nem minősülő közeli hozzátartozójáról kizárólag ő gondoskodik?

2020-04-20 11:09:00 FORRÁS:

Szerző: jogi munkacsoport

Hírek - Jog-orvoslás

Kérdés

Kirendelhető-e az orvos, ha az egyébként fekvőbetegnek nem minősülő közeli hozzátartozójáról kizárólag ő gondoskodik?

Válasz

Egészségügyi válsághelyzet alatt sem rendelhető ki az egészségügyi dolgozó hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén [521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 14. § (5) c)].

Ez a szóhasználat megfelel a Munka Törvénykönyve (Mt.) 53. § (3) bekezdésének, amelyben az szerepel, hogy a munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén.

Sem a kommentár, sem a joggyakorlat nem ad egyértelmű eligazítást arra nézve, hogy a tartós, személyes gondozás ebben az összefüggésben pontosan mit jelent, ugyanakkor a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény ismeri a gondozási szükséglet fogalmát. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. melléklete részletezi, hogy a különböző szociális ellátások megállapításához szükséges szakértői vizsgálat során milyen szempontokat kell figyelembe venni a gondozási szükséglet felmérése során. Ezek közé tartozik, hogy az érintett képes-e térben és időben tájékozódni, önállóan öltözködni, tisztálkodni, táplálkozni, helyet változtatni, kommunikálni.

Attól függően, hogy ezekre mennyiben képes, négy kategória valamelyikébe sorolják. Eszerint lehet

  • Tevékenységeit önállóan végző;
  • Egyes tevékenységekben segítségre szoruló (az egyén egyes tevékenységekben hetente többször segítségre szorul vagy figyelmet, irányítást igényel);
  • Részleges segítségre szoruló (az egyén bizonyos tevékenységek elvégzésében napi rendszeres segítségre szorul vagy napi szintű kontrollt igényel);
  • Teljes ellátásra szoruló (az egyén teljes ellátásra, folyamatos gondozásra, ápolásra szorul, intenzív odafigyelést és gyakori beavatkozást igényel)

Úgy gondoljuk, hogy nem csak az olyan mértékű gondozási szükséglet alapozhatja meg a kirendelés alóli mentesülést, amely valamely szociális ellátásra (pl. ápolási díjra [1993. évi III. törvény, 40. §] vagy gyermek otthongondozási díjára [1993. évi III. törvény, 38. §] való jogosultsághoz szükséges, mivel egyrészt akkor ez szerepelne a rendeletben, másrészt ez az értelmezés egyeztethető össze a szabályozás céljával és szellemével, hiszen amennyiben a hozzátartozó akár csak egyes alapvető tevékenységekben szorul segítségre, úgy is aránytalan hátrányt okozna neki a róla gondoskodó egészségügyi dolgozó kirendelése.

Ez lenne összhangban az Mt. 6. § (3) bekezdésben foglaltakkal is, miszerint a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat.

Ezen értelmezés esetén a gondoskodás szükséges mértékétől függ, hogy a kirendelés alóli mentesség fennáll-e vagy sem.

Milyen dokumentummal igazolható ez?

A hozzátartozói minőség közokirattal (pl. személyi igazolvány, egyéb fényképes közokirat, születési-, házassági anyakönyvi kivonat) igazolható.

Ha a – fentieknek megfelelően – a gondozás az alapvető tevékenységek elvégzéséhez szükséges segítség rendszeres nyújtását jelenti, úgy a szükséges igazolás attól is függ, hogy milyen mértékű gondozási szükségletet fogad el a kirendelő a mentesüléshez való igazolásként.

Mivel konkrétan az egészségügyi válsághelyzeti kirendelés esetén benyújtandó dokumentumokra vonatkozóan nem ismerünk jogszabályi előírást, így célszerű a kirendelő szervnél érdeklődni a szükséges igazolásokról. Valószínűsíthető, hogy a hozzátartozó ápolása, gondozása jogcímén igénybe vehető ápolási díj igényléséhez szükséges – vagy tartalmukban ahhoz hasonló – igazolásokra [63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet, 25. §] lehet szükség, így a rokoni kapcsolaton túl a gondozásra szoruló állapotát igazoló orvosi véleményekre és a gondozás tényét igazoló nyilatkozatokra.

Kirendelhető-e az orvos, ha mozgásszervi betegsége ténylegesen akadályozná a betegek ellátásában, de egészségkárosodásának mértéke nem került megállapításra, mindössze foglalkozás-egészségügyi korlátozásról született dokumentum, amely szerint csak ambuláns betegellátásban dolgozhat. Milyen dokumentummal igazolható ez az egészségkárosodás megállapításának hiányában?

Ha a rehabilitációs szakértői szerv a legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását nem állapította meg, úgy az orvos kirendelhető [521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 14. § (5) d)]. Ugyanakkor a foglalkozás-egészségügyi korlátozás a kirendelés esetén is érvényesítendő. Ennek a kirendelés során történő érvényesítéséhez a foglalkozás-egészségügyi korlátozásról szóló dokumentumot indokolt bemutatni.

Továbbá ha a mozgásszervi korlátozottság ténylegesen alkalmatlanná teszi valamely beteg ellátására az orvost, akkor az Eütv. 131. § (2) bekezdése alapján nem lehetősége, hanem kötelessége megtagadni a beteg vizsgálatát és további ellátását, mivel e rendelkezés alapján nem vizsgálhatja és láthatja el a beteget, ha erre saját egészségi állapota vagy egyéb gátló körülmény következtében fizikailag alkalmatlan.

Megtekintések száma: 2886
ESEMÉNYEK