31. Kirendelhető-e az orvos, ha napi 24 órás felügyelet igénylő, beteg, vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozóját (édesanyját) gondozza?

2020-04-20 11:14:00 FORRÁS:

Szerző: jogi munkacsoport

Hírek - Jog-orvoslás

Kérdés

Kirendelhető-e az orvos, ha napi 24 órás felügyelet igénylő, beteg, vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozóját (édesanyját) gondozza?

Válasz

Nem rendelhető ki az orvos ilyen esetben. Egészségügyi válsághelyzet alatt sem rendelhető ki ugyanis az egészségügyi dolgozó hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén [521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 14. § (5) c)].

Ez a szóhasználat megfelel a Munka Törvénykönyve (Mt.) 53. § (3) bekezdésének, amelyben az szerepel, hogy a munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén.

Sem a kommentár, sem a joggyakorlat nem ad egyértelmű eligazítást arra nézve, hogy a tartós, személyes gondozás ebben az összefüggésben pontosan mit jelent, ugyanakkor a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény ismeri a gondozási szükséglet fogalmát. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. melléklete részletezi, hogy a különböző szociális ellátások megállapításához szükséges szakértői vizsgálat során milyen szempontokat kell figyelembe venni a gondozási szükséglet felmérése során. Ezek közé tartozik, hogy az érintett képes-e térben és időben tájékozódni, önállóan öltözködni, tisztálkodni, táplálkozni, helyet változtatni, kommunikálni.

Attól függően, hogy ezekre mennyiben képes, négy kategória valamelyikébe sorolják. Eszerint lehet

  • Tevékenységeit önállóan végző;
  • Egyes tevékenységekben segítségre szoruló (az egyén egyes tevékenységekben hetente többször segítségre szorul vagy figyelmet, irányítást igényel);
  • Részleges segítségre szoruló (az egyén bizonyos tevékenységek elvégzésében napi rendszeres segítségre szorul vagy napi szintű kontrollt igényel);
  • Teljes ellátásra szoruló (az egyén teljes ellátásra, folyamatos gondozásra, ápolásra szorul, intenzív odafigyelést és gyakori beavatkozást igényel)

Úgy gondoljuk, hogy nem csak az olyan mértékű gondozási szükséglet alapozhatja meg a kirendelés alóli mentesülést, amely valamely szociális ellátásra (pl. ápolási díjra [1993. évi III. törvény, 40. §] vagy gyermek otthongondozási díjára [1993. évi III. törvény, 38. §] való jogosultsághoz szükséges, mivel egyrészt akkor ez szerepelne a rendeletben, másrészt ez az értelmezés egyeztethető össze a szabályozás céljával és szellemével, hiszen amennyiben a hozzátartozó akár csak egyes alapvető tevékenységekben szorul segítségre, úgy is aránytalan hátrányt okozna neki a róla gondoskodó egészségügyi dolgozó kirendelése.

Ez lenne összhangban az Mt. 6. § (3) bekezdésben foglaltakkal is, miszerint a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat.

Ezen értelmezés esetén a gondoskodás szükséges mértékétől függ, hogy a kirendelés alóli mentesség fennáll-e vagy sem, ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy a napi 24 órás felügyelet igénylő, beteg, vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó gondozása kétségtelenül megalapozza a kirendelés alóli mentesülést.

Kinél, hogyan kell felmentést kérni a vezénylés alól? Milyen határidőn belül juthat hozzá az orvos a felmentést igazoló dokumentumhoz? Milyen határidőn belül kell eleget tenni a kirendelésnek?

Az 521/2013 rendelet nem tartalmaz részletes szabályokat sem a kirendelés teljesítésének határidejét, sem a mentesség igazolásának rendjét illetően.

A kirendelésről a megyei kormányhivatal dönt és a dolgozót foglalkoztató intézmény vezetője hajtja végre, ha ilyen vezető nincs, akkor maga a Kormányhivatal [521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 14.§ (2) és (3) bekezdés]. A kirendelésnek elvileg az arról szóló dokumentumban szereplő határidővel kell eleget tenni.

Azt javasoljuk, hogy ha a mentesülésre jogosult egészségügyi dolgozó megkapja a kormányhivatal kirendelési határozatát (ha nincs a kirendelést végrehajtó intézményi vezetője), vagy az intézményvezető által kiadott írásbeli kijelölést, haladéktalanul és lehetőleg írásban jelezze kirendelési akadályt a kirendelésre jogosultnak (a kormányhivatalnak vagy az intézményvezetőnek), csatolva az akadályt alátámasztó, rendelkezésre álló dokumentumokat, és megindítva a rendelkezésre nem álló, de szükséges dokumentumok beszerzését.

A hozzátartozói minőség közokirattal (pl. személyi igazolvány, egyéb fényképes közokirat, születési-, házassági anyakönyvi kivonat) igazolható.

Mivel konkrétan az egészségügyi válsághelyzeti kirendelés esetén benyújtandó dokumentumokra vonatkozóan nem ismerünk jogszabályi előírást, így célszerű a kirendelő szervnél akár előre érdeklődni a szükséges igazolásokról. Valószínűsíthető, hogy a hozzátartozó ápolása, gondozása jogcímén igénybe vehető ápolási díj igényléséhez szükséges – vagy tartalmukban ahhoz hasonló – igazolásokra [63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet, 25. §] lehet szükség, így a rokoni kapcsolaton túl a gondozásra szoruló állapotát igazoló orvosi véleményekre és a gondozás tényét igazoló nyilatkozatokra.

A különböző szóba jöhető dokumentumokhoz való hozzájutás határideje az egyes eljárásokra vonatkozó szabályoktól függ, általános esetben az egyszerű közigazgatási eljárások határideje 8 nap (2016. évi CL. törvény 39-41. §).

Megtekintések száma: 3158
ESEMÉNYEK