Kérdés

Kötelezhető-e a vállalkozóként működő orvos arra, hogy állandó készenlétet lásson el a kórház egyik osztályán, mivel a többi orvos más városban lakik és csak ő él helyben? Kötelezhető-e arra az orvos, hogy mindezt a korábbi munkabére mellett tegye? Milyen módon kell a munkáltatónak elrendelnie a készenlétet? (A konkrét ügyben a járvány miatt egyes osztályokat összevontak, az ügyeletet pedig megszűntették, csak a készenlét maradt fenn.)

Válasz

A vállalkozó, a kérdés alapján vélhetően a kórházzal közreműködői, illetve személyes közreműködői jogviszonyban álló orvos munkavégzésére a kórházzal kötött szerződésében foglaltak irányadók. Ha abban nem szerepel kötelezettségként, akkor nem írható elő számára (állandó) készenlét ellátása, még a kórház szorult helyzetére tekintettel sem. Az orvos korábbi, akár vélhetően közalkalmazottként kapott munkabérének mértéke irreleváns a kérdésben. A vállalkozó orvosra vonatkozóan – ezt lehetővé tevő szerződéses rendelkezés hiányában – tehát a munkáltató nem rendelhet el készenlétet. Ugyanakkor az egészségügyi válsághelyzeti szabályok [521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet] szerint az orvos a kormányhivatal döntése alapján kirendelhető feladatellátásra, akár a kórházban teljesítendő készenlétre is. Munkaidő-korlát a kirendelés esetében is van: a napi 12 órát nem haladhatja meg a munkavégzés időtartama [521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 14. § (8) bekezdés]. Az alapvetően alkalmazottakra érvényes, de kirendelés esetén jó eséllyel vállalkozóra vonatkozóan is alkalmazható számítási módszer szerint készenlét alatti munkavégzés esetén munkaidőnek minősül a munkavégzésre való behívás időpontjától a munkavégzés befejezéséig terjedő idő [2003. évi LXXXIV. törvény 12/E. § (4) bekezdés].