2020-05-18 13:42:00 FORRÁS: Magyar Orvosi Kamara
Szerző: jogi munkacsoport
Hírek - Jog-orvoslásMegtilthatja-e a munkáltató a járványügyi helyzetre hivatkozva, hogy a közalkalmazottként dolgozó orvos másik jogviszony keretében máshol is dolgozzon?
Ha a munkavállaló úgy dönt, hogy a további jogviszonya keretében a munkavégzést saját felelősségére folytatja, akkor ennek milyen jogi következményei lehetnek?
(A konkrét esetben a munkáltató arra kérte a munkavállalókat, hogy szüneteltessék a munkavégzésre irányuló más jogviszonyaikat, és úgy fogalmazott, hogy ha a munkavállaló a veszélyhelyzet alatt a másodállásban való munkavégzést saját felelősségére folytatja, akkor számolnia kell a potenciális jogi és járványügyi következményekkel.)
A közalkalmazotti státuszon túli további jogviszony létesítéséhez csak akkor szükséges a munkáltató hozzájárulása, ha a további jogviszony szerinti munkaidő átfedésben van az eredeti, közalkalmazottként teljesítendő munkaidővel [1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) 43. § (1)]. Ha ilyen átfedés nincsen, a közalkalmazott szabadon létesíthet további munkavégzésre irányuló jogviszonyt.
A kérdésben szereplő figyelmeztetéssel a munkáltató utalhatott ugyanakkor arra, hogy a további jogviszony létesítése fertőzésveszéllyel is járhat, aminek kihatása lehet az eredeti közalkalmazotti jogviszonyban történő foglalkoztatásra is – például külön alkalmassági vizsgálat formájában. A közalkalmazott jogi felelősségét abból fakadóan, hogy ő esetleg a további tevékenysége során megfertőződik, és a fertőzést továbbadja betegeknek vagy munkatársaknak, a mindenkori szakmai, fertőzés-megelőzési, munkavédelmi szabályok és a konkrét körülmények alapján lehet megítélni.
Ha a további munkavégzésre irányuló jogviszonnyal összefüggésben (pl. az ennek során szerzett fertőzés továbbadásával) a közalkalmazott az elsődleges munkáltatójánál kárt okoz akár egy másik dolgozónak, akár egy betegnek, az elsődleges felelősség ilyen esetekben az egészségügyi szolgáltatót (munkáltatót) terheli [Eütv. 244. § (1); Mt. 166. § (1)]. A közalkalmazott akkor tartozik – részleges vagy teljes – helytállással a munkáltató által kifizetett kártérítési összegért, ha a munkáltató bizonyítja, hogy a jogviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozta a kárt, és nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható [Mt. 179. § (1)-(2)].
