2020-11-07 16:00:00 FORRÁS: Magyar Orvosi Kamara
Szerző: jogi munkacsoport
Hírek - Jog-orvoslásVálasz:
A Munka Törvénykönyvének 6. § (2) bekezdése szerint a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A 6. § (3) bekezdésben rögzített szabály szerint „a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat.” Ezért ha a vezénylés kapcsán az egészségügyi dolgozó jogát sértené vagy számára aránytalan sérelmet okozna, akkor hátrányos jogkövetkezmény őt ezért nem érheti. Ha pedig rajta kívül álló, objektív okból nem tud eleget tenni a „vezénylés”-nek, akkor eleve kizárt a felelősségre vonása, mert felróhatóság hiányában mulasztásért nem lehet senki felelősségre vonni.
Ugyanakkor fontos e körben, hogy az is alapelvi szabály, hogy a dolgozó köteles a munkáltatóját minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. Vagyis ha a vezénylést akadályozó tényező merül fel, arról indokolt minél hamarabb, és legalább emailen, ha nem is írásban tájékoztatni a munkáltatót.
Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy az utasítás megtagadása a jogviszony megszüntetéséhez is vezethet, és perben lehet csak tisztázni azt, hogy melyik fél járt el jogszerűen.