67. Kirendelhető-e koronavírusos betegek ellátására tartós immunhiányos állapotú, kórházban dolgozó orvos?

Kirendelhető-e koronavírusos betegek ellátására az a kórházban dolgozó orvos, akinek olyan tartós immunhiányos állapota van, amely főként légúti fertőzésekre hajlamosít? Mit tehet ilyen helyzetben az orvos, hogyan védheti meg saját egészségét?

Válasz:

E kérdésre elsősorban a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) alapelvi rendelkezéseiből lehet következtetni. Az Mt. 6. § (2) bekezdése szerint a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. Az Mt. 6. § (3) bekezdésben rögzített szabály szerint „a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat.” Ezért ha a vezénylés az egészségügyi dolgozó jogát sértené vagy az számára aránytalan sérelmet okozna, akkor hátrányos jogkövetkezmény őt ezért nem érheti. Az már egyedi mérlegelési kérdés, hogy a jelen esetben az orvos egészségi állapota olyan körülménynek minősül-e, amelyre tekintettel a teljesítés módjának munkáltató által történő egyoldalú meghatározása (ti. a kirendelés) aránytalan sérelmet okozna-e számára. Álláspontunk szerint jelen esetben, mivel az orvos kifejezetten légzőszervi veszélyeztetettnek minősül, az egyedi körülményektől is függően felmerülhet az erre a helyre való kirendelés teljesítésének megtagadása az Mt. 6. § (3) bekezdése alapján, mivel az a kérdező egészségi állapotát fokozott veszélynek tenné ki, tehát aránytalan sérelmet okozna.