A nyilatkozattétel határideje

múlva jár le.

79. Kirendeléssel kapcsolatos kérdések

2020-12-07 12:00:00 FORRÁS: Magyar Orvosi Kamara

Szerző: Jogi munkacsoport

Hírek - Jog-orvoslás

1) Ha valaki nem az egészségügyben dolgozik, de érvényes a működési engedélye, MOK-tag, akkor kirendelhető-e?
 
Onnan érdemes kiindulni, hogy a kirendelésre a jelenleginek megfelelő egészségügyi válsághelyzetben a 521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 14. és 16-19. §-ai vonatkoznak. A rendelet szerint egészségügyi dolgozó rendelhető ki.
 
Az egészségügyi törvény az egészségügyi dolgozó fogalmát szakképesítés szerint határozza meg (3. § c) pontja), ebbe a kategóriába tartozik többek között az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, és az egyéb felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy is. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény értelmében egészségügyi tevékenységet (bizonyos, az eset szempontjából nem releváns kivételekkel) csak a szakmai kamara tagja végezhet.
 
Ennek alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy az orvos attól függetlenül kirendelhető, hogy épp az egészségügyben dolgozik avagy sem, amennyiben MOK-tagnak minősül és működési engedéllyel rendelkezik.

2) A kirendelés elmulasztásának büntetőjogi, munkajogi vagy polgári jogi következményei vannak? Etikai vétségnek minősül-e kirendelés elmulasztása? Eredményezheti-e ez a kamarából való kizárást?
 
Lásd: https://mok.hu/hirek/jogorvoslas/61-atvezenyles-nem-teljesitese-a-torvenyben-meghatarozottakon-kivuli-egyeb-okbol-

3) Kirendelés esetén elvárható-e a teljes kompetencia egy másik munkakörben, ha a kirendelt orvos nem rendelkezik semmilyen releváns szakképesítéssel? Vagy csak részfeladatok ellátása várható el?
 
Lásd a 3.6. kérdésre adott választ.

4) Részmunkaidőben a mindenkori munkahelyen mennyi munkaidő végzésére kötelezhető a munkavállaló? Jól tudom, hogy évi 125 órára? Vagy vészhelyzetben ez más?
 
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 12/D. § (3) bekezdés szerint az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára - a heti 40 órás rendes munkaidőn felül - naptári évenként legfeljebb 416 óra egészségügyi ügyelet rendelhető el azzal, hogy a rendkívüli munkavégzés és az elrendelt egészségügyi ügyelet együttes időtartama nem haladhatja meg naptári évenként a 416 órát.
 
Nem tudunk eltérő veszélyhelyzeti szabályról a kirendelés szabályain kívül, amely szerint a kirendelésben a napi munkaidő a 12 órát nem haladhatja meg.
 
5) Nem klinikumban dolgozó rezidenst mire kötelezhetnek a munkahelyen, kórházon belül? Ez „házon belüli” kirendelésnek minősül?
 
Nem értelmezhető jogilag a kérdés

6) Hogyan kell értelmezni az orvos munkaköri leírásában szereplő azon kitételt, mely szerint az orvos köteles elvégezni mindazon feladatokat, amelyekkel közvetlen felettese megbízza. Hogyan alakul ez veszélyhelyzet esetén? Kötelezhetik-e például a rezidenst ügyeletre a klinikumban, ahol még soha nem ügyelt egyedül? Ha van telefonos ügyeletes háttér, ez már elegendő? Ekkor a felelősség kérdése hogy alakul? Ha a kórházon belül nem klinikus rezidens klinikai ügyeletre nemet mond, annak van-e büntetőjogi, munkajogi, polgári jogi következménye?
 
A Munka törvénykönyvének 53.§ (1) bekezdése szerint a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Így a munkakörön kívüli utasítás elvileg nem jogellenes és végrehajtandó. Általános szabályok korlátozzák ezen jog gyakorlását, így az nem lehet visszaélésszerű, és az ilyen utasítást az alábbi szabályok szerint lehet megtagadni:
 
Munka törvénykönyve, 54. § (1) A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.
 
(2) A munkavállaló megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.
 
(3) A munkavállaló az utasítás megtagadása esetén is köteles rendelkezésre állni.
 
(4) A munkavállaló a munkáltató utasításától akkor térhet el, ha ezt a munkáltató károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli és a munkáltató értesítésére nincs mód. Az utasítástól való eltérésről a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatni kell.
 
Az az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet határozza meg azt, hogy milyen feltételek teljesülése esetén biztosított az ellátás.
 
Ennél konkrétabban az általános kérdésre annyit lehet mondani, hogy szakmai kompetencián túlmenően felelősség nincs az esetleges hibákért, de figyelemmel kell az utasítás megtagadás eseteire. A kompetencia nemcsak végzettség és szakképzettség, hanem egyéni felkészültség, tapasztalat, belső munkarend kérdése is.  Ha valaki mindezekre tekintettel megtagadná egy feladat ellátás az idézett rendelkezések alapján, azokra hivatkozva, indokoltan érdemes megtenni, rekonstruálható módon, vagyis írásban vagy legalább emailen.

7) Mikor szűnik meg az egészségügyi dolgozó jogviszonya akkor, ha nem írja alá az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződést? Van valamilyen felmondási idő, avagy már január 1-jétől nem köteles dolgozni?
 
Nincs felmondási idő, január 1-jén megszűnik a jogviszony a törvény erejénél fogva.

8) Ha az új jogviszonyra vonatkozó szerződést nem írja alá a rezidens, akkor továbbra is vonatkozik rá az a szabály, amely szerint ha nem végzi a képzést vagy ha nem ír alá, akkor a képzési költségeket vissza kell fizetnie?
 
Igen.
Megtekintések száma: 5797
ESEMÉNYEK