Járvány és prevenció – A múlt szavai

2021-02-28 13:50:00 FORRÁS: Orvosok Lapja

Szerző: Dr. Barcs István, klinikai és járványügyi mikrobiológus, nyugalmazott tanszékvezető főiskolai tanár

Orvosok lapja - Konzílium

Vas Bernát, a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem bakteriológus professzora száz évvel ezelőtt kelt írásában összefoglalta azokat az alapvető ismereteket, amelyek ma is érvényesek (csak néha elfelejtik alkalmazni őket).

Járványügy és mikrobiológia

Száz évvel ezelőtt, 1921-ben indították útjára a Népegészségügy című folyóiratot. A ma számára is számtalan tanulsággal szolgál, hogy a pusztító világégést és az ország megcsonkítását követő helyzetben a közegészségügy milyen elvek szerint, milyen gyakorlatot követve küzdött a fertőző járványok ellen, és milyen tanulságokkal szolgálnak a múlt üzenetei a ma szakemberei (és közszereplői) számára.

Vas Bernát, a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem bakteriológus professzora száz évvel ezelőtt kelt írásában összefoglalta azokat az alapvető ismereteket, amelyek ma is érvényesek (csak néha elfelejtik alkalmazni őket). A megfertőződés elkerülésének eszközei a fertőtlenítés, a védőfelszerelések (pl. maszk, kesztyű) használata, az izoláció (karantén), a bizonyítottan vagy gyaníthatóan fertőzött személlyel való érintkezés elkerülése, a fertőző forrás felderítése. Vas Bernát a bacillusgazdák azonosítását emeli ki ebből a körből, ami értelemszerűen valamennyi típusú kórokozóra, így az évtizedekkel később felfedezettekre is érvényes. Budapesten már 1918 óta kötelező (volt) az akkor ismert, fokozottan járványveszélyes kórokozók hordozásának kiszűrése, mivel csak így lehet a fertőzések tovaterjedését hatékonyan fékezni. És ennek tükrében kell értékelni, hogy 2020 első felében miért nem végeztek koronavírus-szűréseket legalább a fertőzöttek környezetében, arra hivatkozva, hogy azok indokolatlanok volnának.

Iskolákban, zárt intézményekben (pl. tébolydákban) a tífusz- és torokgyíkjárványokat a hordozók kiszűrése révén szüntették meg. Nem fordulhatott elő, hogy tomboló járványt idősotthonokra szabadítsanak azért, mert a felvett gondozottak bakteriológiai (értsd: mikrobiológiai) szűrővizsgálatait elmulasztják. A szűrővizsgálatok és a mintavételi eszközök/tartályok a járványügyi érdek miatt teljesen ingyenesek (voltak) az 1920-as években. (1)

Vas példákkal igazolja, hogy mikrobiológiai szűrővizsgálatokkal hogyan derítették fel a kórházi és közösségi járványok forrását. Ahogy írja, és a mi ismereteink szerint is a járványos betegségek leghatékonyabb megelőzési módja a hordozó személyek azonosítása. Mára a korábbi világszínvonalú járványügyi laboratóriumi hálózatunk felszámolása miatt a járványügyi célzattal végzett mikrobiológiai vizsgálatok elérhetősége korlátozódott. A korlátozott elérhetőségre, gazdasági okokra hivatkozva vagy minden hivatkozás nélkül, egy szakmaiatlan szemléletet tükrözve maradnak el bizonyos szűrővizsgálatok a betegfelvételt megelőzően vagy a szűrővizsgálatra kötelezett dolgozók körében.

Dominó és védőoltás

Védőoltás felvétele vagy elutasítása egyéni szabadságjog (lehet). A kötelező védőoltásé – az Alaptörvénnyel, valamint az egészségügyről szóló, 1997. évi CLIV. törvény 56 § (2) bekezdése értelmében – viszont már nem: az egészségügyi hatóság az egyén személyes szabadsághoz való jogainak gyakorlását az e törvényben foglaltak szerint korlátozhatja. Járvány esetében a fertőzési láncot, a dominóelv mintájára, csakis úgy lehet megszakítani, ha az eldőlő dominó mellett nincs álló figura, a kórokozót ürítő beteg nem érintkezhet fogékony emberrel. Ha a kórokozóval szemben a népességben egyáltalán nincsenek védett személyek (mivel a kórokozó az ember számára új, és még senki nem esett át a fertőzésén), illetve a betegség spontán lefolyásának teret engedni kockázatos (a viszonylag magas letalitás és a gyógyulást követően fellépő szövődmények okán), ennek egyetlen és optimális lehetősége a vakcináció, ha van megbízható oltóanyag. És az van, többféle is.

A már fentebb említett hastífusz világszerte, így Magyarországon is kiemelt járványügyi jelentőséggel bírt. Összefüggésben a rossz higiénés viszonyokkal, ez háborúban, természeti katasztrófák nyomán mindig felütötte a fejét. Így Budapest ostromát követően azonnal tömeges megbetegedések jelentkeztek, letalitásuk a békeidőben tapasztaltnak a duplája, 10%-os volt. A felszabadult területeken – elsősorban Bakács Tibor zuglói tisztifőorvos szervezésében – megkezdődött a védekezés. Alig néhány hónap alatt 250 ezer embert részesítettek védőoltásban. A gyengített élő baktériumot tartalmazó védőoltás hazai gyártású volt, fejlesztését Újhelyi Károly irányította, hivatalos engedélyeztetésre nemigen lehetett mód. Az oltás a leginkább veszélyeztetett, 1050 év közötti korosztály számára kötelező – és eredményes – volt. (2

A múlt század rettegett fertőzése, a világszerte százezreket megbetegítő, tízezrek életét követelő, a túlélőket súlyosan megnyomorító járványos gyermekbénulás az 1955-ben bejelentett, elölt vírust tartalmazó Salk vakcinával csak mérsékelhető volt. Teljes felszámolása az 1957-ben felfedezett orális vakcinával a Sabin cseppekkel sikerült. Ez az oltóanyag élő, gyengített vírust tartalmazott. Magyarországon 1963-ban vezették be kötelező oltásként, de már az engedély kiadása előtt, a kísérleti fázisban is tömegesen alkalmazták, hogy minél több életet megmenthessenek. Sabin maga is meglepődött, hogy Magyarországon elérték a teljes népesség átoltottságát a közösségi jog prioritásának érvényesítésével. (3)

A betegség eltűnt, a WHO az európai régiót (ami magában foglalja a volt szovjet Közel-Kelet országait is) poliomentes régióvá nyilvánította 2002-ben. Tádzsikisztánban 2010-ben a szomszédos köztársaságokra is átterjedő súlyos, magas halálozással járó poliojárvány bontakozott ki, ahonnan ezrek utaztak be Európába. (4) A polio vírust, ami tünetmentes fertőzést is képes okozni, és oltott (védett) emberben is sokszorozódhat, több ország szennyvízében kimutatták, hozzánk legközelebb Szlovákiában (5). 

Oltásmegtagadók és eredményeik

Hajlamosak vagyunk az oltásellenességet új jelenségnek tekinteni, pedig a – Sabin csodálatát is kiváltó – teljes átoltottságot a karhatalom részvétele is elősegítette a népi demokrácia alatt. Turán Géza már 1927-ben beszámolt arról, hogy a himlőoltással szembeni oltásellenesség sajnálatos módon „tetemesen megnövekedett”, míg a felvilágosító munka elmaradt.(6) Ma is hiányzik az átfogó és érthetően megfogalmazott felvilágosító-népszerűsítő kampánytevékenység, ezért került a tudomány hátrányba a demagógiával, tudatlansággal és ártó szándékú propagandával szemben. 

A SARS-CoV-2 elleni védőoltás kötelezővé tétele nincs napirenden. Amíg a járványtörzs reprodukciós indexe 2-3 közelében marad, a járvány megfékezéséhez a meghozott biztonsági intézkedések következetes betartása mellett a 60-70%-os átoltottság elérése elegendő kell, hogy legyen. Más helyzetet teremtene, ha az újonnan megjelent, sokkal gyorsabban terjedő, fertőzőképesebb mutánsok valamelyike tömegesen felbukkanna Magyarországon is. 

Téves az a nézet, hogy kötelezővé csak olyan oltást kell tenni, aminek révén a fertőzés teljesen száműzhető. Ilyen egyedül a fekete himlő vírusa (volt), amelynek nincs állati rezervoárja, az élettelen környezetben sem marad meg fertőzőképes góc formájában, és emberben tünetmentes hordozása nem alakul ki. Az összes többi fertőzésre (tbc, polio, diphtheria, pertussis, tetanusz stb.) ez az állítás nem igaz. Ezek a betegségek azért tűntek el, mert a védőoltások nem engedik klasszikus formában kialakulni őket, de kórokozóik itt vannak velünk, kimutathatók egészséges emberekből és/vagy környezeti mintákból is. Térképes alkalmazáson is követhető, mely védőoltással megelőzhető betegségek terjednek a világ különböző országaiban, és ezt az oltásmegtagadók provokálták ki. 


Hivatkozások

    1. Vas B. (1921): A bacillusgazdák járványtani jelentősége és az ellenük való védekezés. Népegészségügy 1, 202209.
    2. Nyáry K. (2021): Budapesten két hónap alatt 250 000 embert oltottak be 1945-ben. https://mok.hu/koronavirus/lakossagitajekoztatas/budapesten-ket-honap-alatt-250000-embert-oltottak-be-1945-ben 
    3. Hargitai R.; Kiss Á. szerk (1994): A gyermekbénulás elleni küzdelem. Literatura Medica Kiadó, Budapest.
    4. Yakovenko, M. L.; Gmyl, A. P.; Ivanova, O. E. et al (2014): The 2010 outbreak of poliomyelitis in Tajikistan: epidemiology and lessons learnt. Euro Surveill 19(7). DOI: 10.2807/1560-7917.es2014.19.7.20706.
    5. Klement, C.; Kissova, R.; Lengyelova, V. et al (2013): Human enterovirus surveillance in the Slovak Republic from 2001 to 2011. Epidemiol Infect, 141(12): 2658–2662.
    6. Turán G. (1927): A variola- és vaccina-virus virulentia ingadozásának és variabilitásának járványtani, klinikai és gyakorlati immunológiai jelentőségéről. Népegészségügy 7: 13311337.

A legégetőbb szakmapolitikai kérdések és vitatémák rovata.

Partnereink


Partnereink
ESEMÉNYEK